Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szabadesésben a Jobbik támogatottsága

Nagy a baj a cicapártból lett csicskapártnál. A bukott választás óta nem csak elnöküket, alelnöküket és a nemzeti radikalizmus híveiket veszítették el, hanem fő szponzorjukat is. A hétszázmilliós adósságot maga előtt görgető párt “most vasárnap” bejutna ugyan a parlamentbe, de támogatottsága a választás óta nagyot zuhant.

A Jobbik kormányra készült. Vona Gábor már 2010-ben és 2014-ben is kormányra akart kerülni, ám a szavazók akkor sem támogatták a törekvését. A valóságtól való elrugaszkodást mutatja Simicska Ádám 2017 márciusi helyzetmegítélése is, miszerint csak az a kérdés, hogy a Jobbiknak kétharmada lesz-e 2018-ban? A Simicska fiú azóta már Amerikában van, a Jobbik pedig szabadesésben.

Gödörben.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Egy mítoszgyáros története

Uj Péter 2011-ben hagyta ott az Index főszerkesztői székét, azonban még hosszú ideig az Index.hu Zrt. igazgatósági tanácsának tagja maradt. Akkoriban még meglehetősen szűkszavúan fogalmazott távozása okairól, hangsúlyozva, hogy nem politikai nyomásra hagyta ott az Indexet.

„Saját elhatározásból, közös megegyezéssel jövök el.” – mondta 2011 szeptemberében. Az év novemberében megerősítette, hogy nem politikai okokból távozott: „Elfáradtam, nem volt kedvem már csinálni, úgy éreztem, hogy amit szeretnék, egyszerűen nem fogom tudni végigvinni ebben a légkörben, ami, még egyszer mondom, nem politikai természetű volt elsősorban: a szervezet bizonyos változásai, néhány ember távozása, ilyenek vezettek a lemondásomhoz.”

Ezt követően hosszú ideig nem szólalt meg a témában, hiszen több hónappal, vagy évekkel később már lecsengettnek tűnt a történet. Uj Péter 2013-ban útnak indította a 444.hu-t, és már senkit sem foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan és miért távozott az index.hu-tól.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Pórázon a Jobbik?

„Légy részese a győzelemnek!” – hirdették a Jobbik kampányplakátjai. Az országgyűlési választáson Vona Gáborék győzelemre, de legalábbis jelentős növekedésre számítottak – voltak olyanok is, akik 25 százalékra jósolták a Jobbik szavazatarányát. A Jobbik magasra tette a lécet, és ennek megfelelően rendkívül intenzív kampányt folytatott.

Azonban az április 8-i forgatókönyv végül nem a tervek szerint alakult, a választási kudarc pedig tovább súlyosbította a pártban lappangó problémákat. A Jobbik identitásválsága persze nem most kezdődött, a „néppártosodás” programja – ami a gyakorlatban a párt balratolódását, a liberális térfélre pozícionálását jelentette – már évek óta tépázza a párt arculatát. A cukisodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a párt az április választáson a szavazatok kisebb arányát szerezte meg, mint 2014-ben. Az irányváltással Vona Gáboréknak csak annyit sikerült elérniük, hogy tönkretették a Jobbik hitelességét.

 

A mesterterv tehát elbukott, és a problémák nem szűntek meg egy csapásra attól, hogy Vona Gábor lemondott a pártelnöki tisztségről. A belső viszályok nem hogy csitulnának, még erősödtek az elmúlt hetekben, a Jobbikot ma már a kettészakadás veszélye fenyegeti. A május 12-i tisztújításon a Vonához hű Sneider-Gyöngyösi elnök-alelnök páros fog megküzdeni a radikálisabb irányvonalat képviselő Toroczkai Lászlóval (akit a legfrissebb hírek szerint Dúró Dóra egészítene ki a párt alelnökeként). Bárki is győzzön, a Jobbik belháborúi valójában csak most kezdődnek.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Dzsihádon a Jobbik?

A dzsihád szónak több jelentése van, amelyek közül a szent háborút szokták leggyakrabban használni. A Wikipédia azonban utal a muszlim jogtudósok azon értelmezésére is, miszerint a dzsihád “Allah útján való küzdelem”. A Jobbik egyik korábbi útkeresése ebbe az olvasatba illeszkedik, és ezért veszélyes.

A közelmúltban több olyan videó került az érdeklődés középpontjába, amelyeken Vona Gábor Jobbik-elnök muszlim vendéglátói kedvében akar járni, ezért Allahot, vagy az iszlámot dicséri. A szokásos udvariasság, mondják a jobbikos propagandisták, és előszeretettel utalnak más politikusok, például a magyar miniszterelnök muszlim országokban tett udvarias szavaira. Almát hasonlítanak össze körtével.