Amilyen ádázan támadták az egészségügyi-járványügyi intézkedéseket, legalább olyan vehemensen ostorozták a kormányzat gazdasági mentőcsomagját is. Dobrev Klára például egy Facebook-videóban kijelentette, hogy a magyar gazdaságvédelmi csomag a legkisebb Európában. Párttársa, Molnár Csaba pedig azt állította egy a közösségi médiában megosztott bejegyzésében, hogy a magyar mentőcsomag a GDP 3 százalékát teszi ki. A DK-s fake news dömpinget nem állította le az a tény sem, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv Magyarország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságmentő és -élénkítő csomag, amelynek nagysága a Magyar Nemzeti Bank lépéseivel együtt a GDP közel 20 százalékát teszi ki. (2020 decemberére ez az összeg a GDP 28 százalékának megfelelő pénzösszegre növekedett.)

Az álhírgyártás mellett olyan demagóg követelésekkel vették ki részüket a járvány elleni védekezésből, mint a misztikus “tömeges tesztelés”, az oltásellenes kampány és az azonnali pénzbeli juttatások követelése a kedvezményezettek állandóan változó köre számára. A munkahelyek megőrzése, a bértámogatás és a munkahelyteremtés helyett az ellenzék egyetlen szót hajtogatott: segély, segély, segély.

A német gyakorlat szerint a menedékkérelmeket az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) szövetségi hivatalnokok bírálják el, majd a migránsokat a Juncker-Königssteini-képlet alapján osztják szét a tartományok között. Az elutasított kérelmezők kiutasítása a tartományok feladata (lenne).

(1,05 euró óránként, amiből a migráns 80 centet kap, miközben a minimálbér óránként 8,50)

Lohnabstandsgebot. A német szóval azt az elvet jelölik, amely szerint a munkával elérhető jövedelemnek magasabbnak kell lennie, mint a segélynek. Ez az ösztönzés jelenik meg Magyarországon is, amikor a segély nagyjából a minimálbér negyede, miközben a közmunkások nagyjából a minimálbér felét -háromnegyedét keresik. Az ösztönzés iránya egyértelmű: Aki tud, keressen magának munkát, és rögtön magasabb lesz a jövedelme.