Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP a rezsiárat is háborúba sodorná

Egy államférfi előbb gondolkodik, és csak utána beszél. Márki-Zay Péter (MZP), a baloldali miniszterelnök-jelölt előbb beszél, és csak utána gondolkodik. Leginkább azon, hogy meggondolatlan szavai hatását tompítsa. Mint most, magyar katonák háborúba küldése és az orosz energiaprojektek leállítása kapcsán.

Választási sorozatunk előző részében már rámutattunk arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait komolyan kell venni, hiszen ha ő vezetné Magyarországot, a kimondott szót tettek is követnék. Talán már minimum verbális háborúba sodródtunk volna Oroszországgal és – a német katasztrófavédelem kisfilmjét követve – mi is nemsokára teamécsesekből és virágcserépből eszkábálhatnánk magunknak fűtőtestet. Ezért sem mindegy, hogy ki vezeti az országot!


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A Putyin-Orbán találkozóról

Miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, mindenki a párbeszéd fontosságáról beszél. Amikor a magyar miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy érdemi kérdésekben párbeszédet folytasson az EU és Magyarország legfontosabb energiaszállító országának vezetőjével, mégis őt kritizálják.

Az országok földrajzi fekvése egy geopolitikai adottság, amit a jó kormányzáshoz figyelembe kell venni. Az Európa közepén fekvő Magyarország kormányának emellett a magyar lakosság és nemzetgazdaság kiszámítható, tervezhető és költséghatékony energiaellátást is szem előtt kell tartania, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a magyar kormány viszonya térségünk meghatározó hatalmaival és országunk fő energiaszállító országaival, köztük Oroszországgal.

Magyarország napjainkban a nyugati integrációk tagja, a magyarok kétharmadánál is nagyobb aránya támogatja, hogy ez így is maradjon. Fontos megemlíteni, hogy ezzel a NATO és az EU támogatottsága hazánkban és térségünkben a nyugati átlagnál jóval magasabb. Nincsen ok a kétségre, a magyar kormány eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a nyugati szövetség álláspontját és teljesíteni fogja szövetségesi kötelezettségeit.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Térfélcsere

Az energia alapvető hatalmi kérdés, ha a falból egyszer csak nem jön meleg víz, ez a legrosszabb fejlemény, amit egy komoly politikus el tud képzelni. Éppen csak valamivel jobb, ha jön ugyan, de az árát egyre kevésbé lehet megfizetni.

Frans Timmermans szociáldemokrata politikus, uniós bizottsági alelnök, a klímapolitika felelőse, azt találta mondani a minap, hogy a klímapolitikával minden rendben van, az unió egyáltalán nem ludas az energiaárak emelkedésében, a kiút pedig a megújuló energiaforrások arányának növelésében kínálkozik. Állításának első fele több mint vitatható, de most hagyjuk ezt, mert ennél is érdekesebb a második. Oké, növelni kell a kívánatos arányt, de ki állná a zöld cech-et? Ki viselné az aránymódosítás elkerülhetetlen szociális terheit?

Timmermans úr kapásból azt mondja erre, hogy a szociális megfontolások nem írhatják felül az ökológiai szempontokat. Szocdem politikus szájából pár évtizede ez még furának tűnt volna, ma már nem az. A szavazóknak jó lesz tehát tartósan észben tartaniuk, hogy szociális érdekeiket a dolgok jelenlegi állása szerint odafent Brüsszelben nem tartják megfontolandónak. Árat emelnének mind az áram, mind az üzemanyag esetében, hiszen védeni kell a klímát.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.