A magyar kormány tájékoztató kampányára a korábbiaknál is gyengébb válaszok érkeztek Brüsszelből. Erre mutat rá többek között az Alapjogokért Központ is. A bevándorlás támogatói a májusi EP-választás előtt nem akarják az európaiakat legjobban foglalkoztató témát felértékelni, mert attól tartanak, hogy tízmilliós számban jelennek meg olyan proteszt szavazók, akik nem a bevándorlást támogató bal- és jobboldali, zöld és liberális pártokra voksolnak.

Az előrejelzések már most is a bevándorláspárti erők vereségét vetítik előre. Angela Merkel CDU-ja legalább 5-7 mandátumot fog veszíteni, de várhatóan folytatódik Martin Schulz és Frans Timmermans német és holland szocialistáinak mélyrepülése is. Ebben a környezetben érthető, ha nem szívesen tárják fel bevándorlást támogató terveiket.

“Mikroadományokból jön össze a 660 millió?”

A hasznos idiótákhoz adakozni kész szavazóihoz fordul a Jobbik, tőlük kér pénzt az Állami Számvevőszék által a törvény erejével kiszabott bírság kifizetésére. Lehet, Barack Obama, Hillary Clinton, vagy a Momentum példáját akarják követni, amelyek mikroadományai mögül kevés nagy adomány került elő. Beszámolói szerint a Jobbik tele van tartalékkal, és két, a Fidesz-kormány megdöntését akaró sugar daddy is verseng a kegyeikért.

Így magától az érintettől tudhattuk meg, hogy a magyar kormány plakátjai növelik az antiszemitizmust. Szóval ez már hivatalos. Vitának itt nincs helye.

Vagyis Soros Györgyöt nem lehet kritizálni, mert az automatikusan növeli az antiszemitizmust. Ezt a logikát következetesen képviselve az ellenzéknek nem szabadna támadnia Farkas Flóriánt sem, mert az fokozza a cigányellenességet, és fel kellene hagynia a Rogán Antal elleni lejárató kampánnyal, mert az a vend-gyűlölet elharapózásához vezet.

Egy plakát, amely nem kelt gyűlöletet, hanem szeretetteljes vitára invitál.

A szüleimmel együtt mi a negyediken laktunk, ő, ha jól emlékszem, a hatodikon.

Sokszor előfordult, hogy Pándit maga Aczél György is meglátogatta, hiszen Király István irodalomtudóssal együtt, ők alkották Aczél egyik állandó jellegű kulturális think thankjét, bár ezt a műfajt akkoriban még kevésbé angolosan értelmezték.