migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 166

Merkel dilemmája

2016. február 03.

Angela Merkel egyre nehezebb helyzetbe hozza magát immáron belpolitikai szempontból is. Azt talán az elmúlt egy évben megszokhatta az európai közvélemény, így a német is, hogy a kancellárt számos bírálat éri menekültpolitikája miatt – elsősorban Közép-Kelet Európából, azon belül is a V4-ek részéről. Most azonban Merkelt saját koalíciós partnerei kezdik szorongatni, balról és jobbról egyaránt.

(Angela Merkel és Horst Seehofer a CSU kongresszusán.)

Teljes cikk



Migránstartás hitelből?

2016. február 08.

Lánczi Tamás

politológus

Hiába a protestáns etika, a németek is eladósodhatnak az illegális bevándorlás következtében.

A kölni Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításai szerint a migránsok az elkövetkező két évben 50 milliárd euróba fognak kerülni Németországnak. Az eddig érkezett 1,5 millió menedékkérőre 2016-ban körülbelül 17 milliárd eurót kell fordítania a német államnak – és ez az összeg csak a kosztot és a kvártélyt fedezi. A különböző nyelvi- és integrációs kurzusok az idén további 5 milliárd euróval terhelik meg a német költségvetést.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk


Megyery Gerda

politológus

Vissza a feladónak

2016. február 11.

Miközben a nyugat-európai államok képtelenek kitoloncolni az illegális bevándorlókat, több ezer migráns döntött az önkéntes távozás mellett.

(Sorban álló bevándorlók egy finnországi menekültcentrum előtt.)

Döcögve halad a menekültstátuszra nem jogosult migránsok kitoloncolása. Az észak-afrikai anyaországok ugyanis nem hajlandóak együttműködni a nyugati hatóságokkal. A német szövetségi kormány folyamatosan tárgyalásokat folytat a Maghreb-országokkal, de azok csak extra juttatások ellenében vennék vissza állampolgáraikat. Pedig bőven lenne kit visszafogadniuk. A Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint a Németországban tartózkodó marokkói migránsok száma 2015-ben megtízszereződött, az algériaiaké több mint megnégyszereződött, a tunéziaiaké pedig megkétszereződött. A pozitív elbírálású kérelmek aránya azonban rendkívül alacsony az esetükben: a marokkóiaknál 3,7%, az Algériából érkezőknél 1,7%, a tunéziaiaknál mindössze 0,2%. Többségüknek tehát mennie kellene.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Trollok harca

2016. február 19.

A jelenleg is zajló uniós csúcson az érdemi fordulat Törökország távolmaradása miatt mindenképpen elmarad. Valószínű azonban, hogy Jean-Claude Juncker újabb felejthetetlen pillanatokat szerez majd nekünk.

(Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Erdogan, Törökország elnöke.)

Az Európai Bizottság alkoholproblémákkal küzdő különc elnöke Jean-Claude Juncker messze földön híres teátrális gesztusairól, egyedülálló mimikájáról és arról, hogy úgy viselkedik a tagállamok miniszterelnökeivel, ahogy más csak a kocsmában merne. Öt sör után… Nyugodtan nevezhetjük őt az Európai Unió trolljának anélkül is, hogy politikai teljesítményének részletes értékelésébe bocsátkoznánk.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Faymann: Magyar vendégmunkást migránsra cserélnék!

2016. február 23.

Áprilisban közvetlen elnökválasztás lesz, így Ausztriában ismét kampány van! A lecsúszó osztrák alsó középosztály szavazataiért rögtön két nagy párt is csatába indult: a feljövő Szabadságpárt (FPÖ) és a töpörödő szocdemek (SPÖ). A szocdemek látszólag annyira megirigyelték az idegenellenes FPÖ tavalyi sikereit, hogy az egyébként betelepítési kvóta-párti Faymann kancellár pártja most a közép-európai uniós országokból érkező vendégmunkások ellen uszít.

Amióta Ausztria 2011-ben teljesen megnyitotta munkaerő-piacát az új tagországok munkavállalói előtt, a keleti tartományokban (főként Bécsben és Burgenlandban) nagyot nőtt a munkanélküliség. Talán ezért sem csoda, ha az áprilisi elnökválasztás és a Brexit körüli tárgyalások láttán több osztrák politikus is előveszi az idegenellenesség kártyáját.

Az immáron politikai túlélésükért küzdő osztrák szocdemek tavaly nyáron még a hamis politikai korrektség magas lován ülve oktatták ki a magyar kormányt. Azóta nagyot fordult a világ (és az osztrák közhangulat), így a sógorok is építettek határkerítést kaput oldalszárnyakkal, és tranzitzónát beléptetési pontot.

(A magyar kormány figyelemfelhívó kampányának egyik plakátja.)

Teljes cikk

Jószomszédi iszony

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politológus

A migrációs krízis az összeomlás szélére sodorta Svédországot, de a szomszédos Norvégia nem tervez osztozni a sorsában.

A norvég kormány akár nemzetközi egyezményeket is hajlandó felrúgni, ha a svéd menekültügyi rendszer összeomlik. A határokat erővel lezárják, a Svédország felől érkező migránsoknak pedig lehetőségük sem lesz menedékkérelem benyújtására – jelentette be a minap Erna Solberg miniszterelnök-asszony.  A norvég kormányfő szerint ugyanis nagyon is valós annak a veszélye, hogy a schengeni egyezmény és a svéd menekültügyi rendszer rövid időn belül összeomlik. Ebben az esetben a migránsok várhatóan a szomszédos Norvégia felé kezdenek majd özönleni, amit a norvégok egyáltalán nem tartanak jó ötletnek.

(Migránsok egy norvég regisztrációs központban.)

Teljes cikk

Népszavazás

2016. február 24.

Lánczi Tamás

politológus

Sokatmondó folyamat, hogy néhány év alatt a „mind szorosabb unió” elképzeléstől eljutottunk a mind erősebb nemzetállamok gondolatáig.

(Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója a Parlament Delegációs termében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A ma bejelentett kvótanépszavazás belpolitikai következményei többnyire egyértelműek. Az ellenzék előtt két út áll. Amennyiben az ellenzéki pártok a népszavazási kampányban ellentmondanak a kormánynak, és a kötelező betelepítési kvóta támogatására buzdítanak, akkor garantáltan kisebbségbe szorulnak, tovább erodálva támogatottságukat. A másik lehetőség az, hogy kénytelen-kelletlen beállnak a kormány mögé és magukévá teszik a Fidesz kvóta-ellenes álláspontját. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy kardinális kérdésben nem tudják megkülönböztetni magukat a kormánypárttól, ami szintén nem egy sikeres ellenzéki stratégia. Az ellenzék számára tehát a népszavazás kérdése veszett ügy.

Teljes cikk