migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 166

Máthé Áron

történész

Mégis vannak no-go zónák?

2017. december 27.

- És ördög sincsen? – kérdezte az őrült derűs mosollyal Ivan Nyikolajevicstől. - Ördög nincs, nem létezik! Hagyja már abba ezt a bolondozást! - No, ez aztán érdekes! – mondta, göcögve a nevetéstől. – Hogy van ez itt maguknál: akárkiről érdeklődik az ember, az nem létezik?

A Mester és Margarita című regényben maga az ördög beszélget két igazi homo sovieticussal, arról, hogy az utóbbiak szerint Jézus Krisztus nem élt, továbbá Isten sincs. Ezek után teszi fel a fenti kérdést a saját létezésére vonatkozóan. Így vagyunk valahogy mai világunkban a progresszív, liberális értelmiséggel. Ha maga az ördög érdeklődne náluk arról, hogy létezik-e, azt is letagadnák.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Vezető német politikus támogatta a magyar migránspolitikát

2018. január 08.

Naná, hogy kapásból lenácizták!

Manfred Weber egy megfontolt politikus, aki pártja, a bajor CSU liberális szárnyához tartozik. Most mégis rátámadt a német mainstream média, mert szerinte a migránsválság megoldásánál a visegrádi országoknak és személy szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek kulcsszerep jut. Ezt a vitát vágja el a német mainstream média azzal, hogy néhány szerencsétlen szó miatt lenácizza Webert.

Teljes cikk

Merkel dilemmái

2018. február 06.

Lánczi Tamás

politológus

Több mint négy hónap telt el a szövetségi választások óta, de még mindig nem alakult kormány Németországban. Az elhúzódó belpolitikai válság példa nélküli az ország második világháború utáni történetében, mégsem ez az egyetlen indok, ami miatt az európai közvélemény és sajtó élénk érdeklődéssel figyeli a koalíciós tárgyalásokat.

A fontosabb ok az, hogy a német belpolitikának mindig is erős hatása volt az európai politikára. Az Unió legnagyobb gazdaságaként Németország irányító szerepet tölt be a közösségben, amit az utóbbi években már nem is rejtett véka alá a német vezetés. Németország döntő szerepet vállalt a görög válság kezelésében, és Merkel tárgyalt az Európai Unió nevében a migrációs válság kapcsán Törökországgal is, vagyis a németek vezető szerepre törekszenek az Unió belső- és külső ügyeiben egyaránt. Az tehát, hogy a Merkel vezette konzervatívok és a szebb napokat látott szociáldemokraták milyen alkut kötnek, az egész Unió, és így Magyarország szempontjából is érdekes.

A Handelsbatt német napilap négy területet azonosít, amelyek jelentős hatással bírhatnak a nemzetközi térben is: az új német kormány Európa-politikája; az esetleges gazdaságpolitikai szemléletváltás; a bevándorlás-politika; és végül a védelmi kiadások alakulása.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Renzi már belátja

2018. február 19.

Régóta érlelődő vallomással állt elő az olasz választási kampány finisében az exkormányfő Matteo Renzi. Pártjának migrációs politikáját kudarcosnak nevezve, belátja, hogy amit ebben a témában az olasz balközép képvisel, az enyhén szólva nincs fedésben az olasz nép érdekeivel.

Olaszország a migrációt tekintve ma Európa egyik (ha nem a) legkiszolgáltatottabb országa. Tranzit-országként és végállomásként is kitüntetett jelentősége van. Észak felé rengetegen szeretnének átszáguldani rajta, de igen sokan meg is akarnak telepedni itt. Miközben – és ezt pillanatra se feledjük - a migráció jelenleg csupán az egyik probléma Itália bajainak sorában.    

Teljes cikk

Berlin üzent

2018. február 22.

Lánczi Tamás

politológus

Az Európai Unió kohéziós támogatásait migránsok befogadásához kötné a német kormány – derül ki a Financial Times minapi cikkéből.

A lap szerint a német kormány Brüsszelben szellőztetette meg tervét, amely szerint a kohéziós alapok kifizetését (vagyis a strukturális támogatásokat) jogállamisági kritériumokhoz és a kötelező betelepítési kvótában való részvételhez kötnék. A német tervezet megfogalmazásában: „az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.”

A berlini üzenettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Merkel és a koporsószög

2018. február 24.

Egyszerűsítsük le, hogy egyszersmind ki is élezhessük a dolgot.

Frau Merkel javaslata mi szerint a strukturális és kohéziós alapok szétosztását össze kellene kötni az általa vitt migrációs politika engedelmes támogatásával, újabb méretes szög az unió készülő koporsójába.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy a vele legitim – és európai - módon vitázó kelet-közép-európai országokat szigorúan megbüntetné, amiért nem úgy táncolnak, ahogy a Nyugat fütyül. Az a Nyugat, amely egykori gyarmattartói múltjából (ami „hagyján”), de főleg az elmúlt évtizedekben vitt hibás afro-ázsiai politikájából következően döntő mértékben felelős a tömeges népvándorlási hullámért.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Csöbörből vödörbe – a baloldal útja a morálhoz

2018. február 26.

Lassanként évek óta, tulajdonképpen a migránsválság kezdetétől egyre többet halljuk-olvassuk baloldali orgánumokban a „szolidaritás”, „szeretet”, „együttérzés” szavakat. Túl ezen a hangnem is egyre kenetteljesebb, mintha valamelyik újkeresztény szekta szeánszán venne részt az ember. Nem volt ez mindig így.

A baloldal hívei, beszéltek ugyan az „igazságosságról”, a „kizsákmányolásról”, de alapvetően a klasszikus marxisták, Althusser-ig bezárólag, aki tán az utolsó ortodox marxista szerző, a társadalmi berendezkedés tekintetében, mindannyian, többé-kevésbé bevallottan machiavelliánusok voltak. A cél szentesíti az eszközt, vallották és tették is. Nem kis elméleti munkája feküdt ebben például a honi baloldal ikonjának Lukács Györgynek, aki „A bolsevizmus mint erkölcsi probléma” című művében (is) – némi vacillálás után – hitet tesz a kommunista célok érdekében elkövethető morális bűnök mellett. Hogy ezt mennyire komolyan gondolta annak viselt dolgai adják a tanúbizonyságát. A kommunisták úgy vélték, hogy igaza van Machiavellinek akkor, mikor különböző erkölcsöt ír elő a „népnek” és a „nagyoknak” – természetesen a „nagyok” alatt önmagukat értették. Cinikusan úgy vélték, hogy az emberek kizárólag gazdasági érdekeik szerint döntenek, morális megfontolásaikat a pénztárcájukban tartják, továbbá korlátlanul nevelhetőek és a sokszor hallott hazugságokat elhiszik egy idő után. Erre a teljesen hamis, egyoldalú emberképre építették a társadalmi kísérletüket. Nem csoda hát, hogy a kísérlet vérfürdőbe és gazdasági összeomlásba torkollott, hiszen aminek alapjai rosszak az nem állhat fenn sokáig.

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

A no-go zónák fejlődéstörténete

2018. március 01.

Két évvel ezelőtt a nemzetközi liberális sajtó megbotránkozva számolt be arról, hogy a magyar kormány szerint több száz no-go zóna van Európában. Az európai nagyvárosokban tevékenykedő újságírók ugyanis még sosem láttak no-go zónát: se Londonban, se Párizsban, se Berlinben, se Stockholmban.

Az lehet, hogy léteznek „sebezhető” és „kockázatos” területek – a svéd rendőrség megfogalmazásában – de ezek nagyon messze állnak attól, hogy a populista no-go zóna elnevezéssel illessük őket. (Az, hogy ezeken a területeken nők egyáltalán nincsenek az utcán, és hogy csak férfiak mehetnek be az éttermekbe és kávézókba, az mellékes kérdés.)

Életkép Stockholm egyik hírhedt külvárosi negyedéből (Rinkeby). A svéd főügyész "háborús zónának" nevezte a területet tavaly decemberben.

Teljes cikk

Az olasz választások tétje

2018. március 02.

Lánczi Tamás

politológus

A vasárnapi választások tétje az, hogy Olaszország folytatja-e a kontrollálatlan illegális migráció politikáját, vagy a bevándorlás-ellenes erők veszik kezükbe az ország irányítását.

A parlamenti választások előtt álló Olaszország számos gazdasági problémával küzd. Az olasz államadósság töretlenül növekszik (2016-ban a GDP arányos államadósság 132,6 százalék volt), miközben a gazdaság stagnál, és a munkanélküliség sem javul érdemben (a fiatalok körében 37,8 százalék volt a munkanélküliség 2016-ban). Az olasz gazdaság tehát nincs jó állapotban – finoman fogalmazva.

Van azonban egy téma, ami a gazdasági kérdéseknél is jobban foglalkoztatja az olaszokat: a migráció. Olaszországot rendkívül súlyosan érinti a migrációs krízis, a közép-mediterrán útvonalon mind a mai napig óriási a nyomás. Az embercsempészek és a Soros-civilek gyümölcsöző együttműködése („mediterrán taxi”) oda vezetett, hogy 2016-ban 181 436 újonnan érkező migránst regisztráltak az olasz hatóságok. Az összehasonlítás kedvéért: négy évvel korábban, 2012-ben mindössze 24 200 bevándorló érkezett Olaszországba.  

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Willkommenskultur: utána az özönvíz

2018. május 28.

A németek ma már nem dönthetnek arról, hogy kikkel éljenek együtt, csak sodródnak az árral. Ez a tanulság számunkra is: ha egyszer beindul a Willkommenskultur, a felelőtlen döntéseket nem lehet visszacsinálni, a következményeket pedig nem csak azok szenvedik el, akik megnyitották a határokat.

A 2015-ös migrációs hullám idején a haladó közgazdászok és a mainstream média lépten-nyomon azt bizonygatták, hogy a bevándorlók jelentős része jól képzett, több nyelven beszélő szakember, akik rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot hoznak majd a kontinens országainak. 2015 júniusában Melegh Attila szociológus, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottságának elnöke például így fogalmazott: „Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. „Az a baj, hogy továbbmennek” – írta a 444.hu néhány nappal a röszkei zavargások előtt. Az Index még 2016-ban is „túlképzett bevándorlókról” írt, sőt, az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat is arról adott hírt, hogy a migránsok meglepően jól képzettek.

Aztán teltek a hónapok, és kezdtek megérkezni az első valóban pontos statisztikai adatok a migránsokról. Hamar kiderült, hogy akik a határon agysebésznek vagy üldözött filozófusnak vallották magukat, a valóságban teljesen képzeltenek, sőt, többnyire analfabéták. Most, három évvel a Willkommenskultur szárnybontása után, a Németországban lakó bevándorlók 80 százaléka még mindig a szociális ellátórendszerből él, és a segélyezettek harmadának nincs német útlevele. Az Európába özönlő migránsok döntő többsége évek alatt sem tudott belépni a munkaerőpiacra.

Teljes cikk