migrációskrízis” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 166

Megyery Gerda

politológus

No-go városok Svédországban

2016. november 24.

A svéd kormány egész városok felépítését tervezi az országba özönlő migránsok számára.

2015-ben rekord számú, 163 000 migráns érkezett Svédországba. A bevándorlók elszállásolása már rövid távon is problémákat okozott: kezdetben az üresen álló lakásokat töltötték fel migránsokkal, de a svéd kormány Migrációs Irodájának hamarosan kreatívabb megoldásokat kellett találnia. Miután az üres lakások elfogytak, hotelekben szállásolták el a bevándorlókat. Amikor pedig ezek is megteltek, az északabbra fekvő síparadicsomok szálláshelyei következtek.

(Bevándorlók a stockholmi pályaudvaron.)

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

Mi az: megállíthatatlan, hasznos és jó?

2016. november 30.

A migráció. Legalábbis a leendő ENSZ főtitkár szerint.

(Antonio Guterres, leendő ENSZ főtitkár)

„Sokkoló volt látni, hogy bánnak ezekkel a menekültekkel” – nyilatkozta Ban Ki Mun ENSZ főtitkár tavaly szeptemberben a röszkei zavargás után. Akik azt gondolták, hogy Ban Ki Munt talán egy kevésbé bevándorlás-párti politikus követheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének élén, azoknak most csalódniuk kell. Az ENSZ leendő főtitkára, Antonio Guterres portugál szocialista politikus ugyanis egyértelművé tette: ha lehet, még elődjénél is elkötelezettebb híve a kontrollálatlan bevándorlásnak. 

Teljes cikk

Megyery Gerda

politológus

A nagy migráns mutyi

2016. december 08.

A szászországi kormányzat 2015-ben több millió eurót fizetett ki a bevándorlás-biznisz szereplőinek táncórákra, zenei fesztiválokra és veteményes kertekre.

(Kép forrása: itt.)

Közérdekű adatigényléssel fordult a szászországi tartományi kormányhoz az Alternatíva Németországnak (AfD) a bevándorlókra fordított állami pénzek kapcsán. A kiadásokat tartalmazó 27 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a tavalyi évben Szászország közel 30 millió eurót (közel 9,4 milliárd forintot) fizetett ki különböző migránsokkal foglalkozó civil szervezeteknek és cégeknek.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

EU-csúcs: Újra nekifutnak a kötelező kvótának

2016. december 15.

A mai EU-csúcs kapcsán Brüsszel újra nekifut a kötelező migránskvótának. Míg Angela Merkel a CDU kongresszusán szigorításokat ígért, már a brüsszeli asztalon fekszik a családegyesítés könnyítésének, vagy a menedékkérelmek eurokraták általi egységes elbírálásának terve. A migránsügyi biztos havi 3000 bevándorló szétosztását javasolja, amit jövő áprilistól havi 4500 főre emelnének.

(Kép forrása: itt.)

Az újkori népvándorlás csak a tavalyi helyzethez képest enyhült. Számokban kifejezve Németországba a tavalyi egymillió helyett 2016-ban “csak” 230 000 migráns érkezett. Lássunk tisztán: Berlin és Brüsszel a tavalyi ellenőrizetlen és tömeges bevándorlás helyett ellenőrzött és ütemezett beáramlást szeretne. Soros György tavaly szeptemberben még évi egymillió migráns Európába telepítését javasolta, most éppen évi 300-500 ezerben gondolkodik.

Teljes cikk

Várakozó állásponton

2016. december 16.

Lánczi Tamás

politológus

Nem történt áttörés a tegnapi EU-csúcson sem a migrációs válságkezelés, sem pedig a védelempolitika területén. Számunkra ez azonban inkább jó hír, mintsem rossz, hiszen időt nyertünk – kvóta-ügyben még fél évig nem fog döntés születni.

Ráadásul fél év múlva már egy nagy valószínűséggel kedvezőbb politikai összetételű Európai Tanács fogja megvitatni a kérdést, vagyis a betelepítési kvóta ellenzői erősebb helyzetből futhatnak neki a vitának.

(Kép forrása: itt.)

Egyik szemünk tehát nevet ugyan, de a másik sír: a hatékony határvédelem elemi érdeke lenne Európának, de az Unió továbbra is képtelen elszánni magát a szükséges intézkedések meghozatalára. Ez rossz hír.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Mérsékelten fiktív beszélgetés egy emigránssal 2040-ből

2016. december 20.

Jó hírek Igaz Európából.

- Mikor távozott Magyarországról?

- 2018 után disszidáltam, miután elviselhetetlenné vált a légkör otthon. Egy pillanatra sem bántam meg.

- Jobb Németországban?

- Először is, nem Németországnak hívjuk már, hanem Igaz-Európának. Ahol Önök élnek, azt meg Hitszegő Európának.

- Hitszegő?

- Igen, mert hátat fordítottak a tolerancia, az elfogadás és a sokszínűség értékeinek. Ezért hitszegők Önök.

- Amit itt magunk körül látunk, az volna a sokszínűség és a tolerancia?

- Igen. Itt senki sem gyűlölködik, mint a hitszegőknél. Mindenki elfogadja a különbözőségeket.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Nyugat vagy Kelet?

2017. január 04.

Az ezredforduló körül – elsősorban a ’90-es évek második felében – a magyar közírók kedvelt kifejezése volt a „Kompország”. Ma már ritkábban bukkan fel a politikai vitákban, de az értelmiségi közbeszédben továbbra is visszatérő elem.

Bő egy évszázaddal ezelőtt a megátalkodott Ady Endre így kárhoztatta saját hazáját: „Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.".

(John Gast American Progress című festménye, az "új nyugat" modernizációjának allegorikus ábrázolása.)

A vád azóta is élő. Gyanús egy hely ez a magyar Ugar, szívesebben szittyásodna vissza, csak nem akarja befogadni a Haladás magvait! Akkor, egy évszázaddal ezelőtt meg is lett az eredménye a vágyott „nyugati” eszmék hatalomra kerülésének: 1918-1919-ben az igazi Haladók, a nyugatos emberek, az értelmiség vehette át a hatalmat. Történelmi, sorsfordító idők voltak, és a saját állításuk szerint igazi „nyugatos” lelkek sikeresen fordítottak is az ország sorsán: mégpedig rossz irányba, a lehető legcikibb, leghülyébb módon. Ez volt a magyarországi zsurnalizmus uralmának mérlege.

Teljes cikk

Fegyverkezési hullám

2017. január 06.

Lánczi Tamás

politológus

Ha sem az Európai Unió, sem a nemzeti kormányok nem védik meg polgáraikat, akkor az európaiak magukat fogják megvédeni.

Az Európát sújtó migrációs krízis évek óta a kontinens belpolitikáját alakító egyik legfontosabb tényező. A 2015 tavaszán-nyarára kibontakozó illegális bevándorlási hullám mára jelentősen átrajzolta Európa politikai térképét. Az elmúlt években gyakorlatilag nem volt olyan választás az Unió tagállamaiban, ami ne ment volna gyökeresen szembe az elmúlt évtizedek tapasztalatival és a szakértők sziklaszilárd jóslataival.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Soros álciviljei: a migránssimogatástól a semleges nemű wc-ig

2017. január 19.

Olyan ez, mint a mesében: Az egyik (pl. Soros György) kitalálja. A másik, Soros által alapított egyetemen programot csinál belőle. A harmadik, Soros alapítványok által támogatott intézet megszakérti. A negyedik, Soros támogatásával megválasztott politikus hivatalos normává változtatja, majd az ötödik, véletlenül ugyanezen kör által támogatott álcivil szervezet leméri, hogy mennyire sikerült a normává vált dogmát országonként megvalósítani. Így zárul a kör.

Félreértés ne essék, nincsen Soros-fóbiám! Soros György nevével és arcával vállalja programját, így ő lett annak a transznacionális társadalomnak a kirakatarca, amely 1990 után fokozatosan meghatározóvá vált.

(Soros György az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán, 2016 júniusában.)

Teljes cikk

Már megint

2017. január 24.

A „civilek” – most az Amnesty International – már megint aggodalmaskodnak, mert szerintük Európában a sorozatos terrorcselekmények nyomán „aránytalan és diszkriminatív” jogszabályokat fogadott el sok uniós ország – nem fogják kitalálni, Magyarország is. Ejnye.

(Zavargás a horgos-röszkei határátkelőnél 2015 szeptemberében.)

Azt se gondoltam volna soha, hogy ilyet le fogok írni, de végül is az Amnesty legutóbbi jelentésének (rész)diagnózisa helytálló. Azt mondja ugyanis, hogy „paradigmaváltás következett be Európa-szerte: a korábbi nézet helyett, amely szerint a kormányok kötelessége olyan biztonságos környezetet teremteni, ahol a polgárok élvezhetik jogaikat, egyre inkább az a felfogás válik uralkodóvá, hogy biztonságuk megteremtése érdekében a kormányoknak korlátozniuk kell az emberek jogait”. Ez valóban így van – teszem hozzá, nagyon helyesen –, hogy egyre több uniós tagállamban, köztük Magyarországon is, olyan jogszabály-módosítások történtek, melyek azon az alapon állnak, hogy a biztonság a szabadság előfeltétele. Úgy is fogalmazhatnánk: ahhoz, hogy egyéb alapjogok érvényesülhessenek, mindenekelőtt az élethez való jogot szükséges biztosítani. És az elmúlt időszak Brüsszeltől Párizson és Nizzán át Berlinig érő terrorcselekmény-sorozata (hogy csak a szűk értelemben vett európai térséget említsük) arra késztette a jogalkotókat, hogy ezt a szempontot hatványozottan érvényesítsék jogrendszereikben.

Teljes cikk