Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

2017: Derült égből TTIP?

Obama elnök minapi németországi látogatásán arról beszélt, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásnak (TTIP) még az idén hatályba kellene lépnie. Az eddig zárt ajtók mögött zajló tárgyalások legvitatottabb pontjairól “meglepő módon” alig egy hét múlva ki is szivárgott 1200 oldalnyi anyag, ami nemcsak új lendületet adott a megrekedt tárgyalásoknak, hanem egyben arra is alkalmas, hogy kipuhatolják az európaiak véleményét és “vörös vonalait”.

(A Greenpeace alkalmi mobil olvasóterembe Berlinben, ahol Greenpeace német alszervezete által frissen kiszivárogtatott dokumentumok olvashatók.)

A globalizáció jelenlegi szakaszában a gyarmatok piacok újrafelosztása zajlik. Az amerikai és nyugat-európai transznacionális vállalatok feltörekvő riválisaikkal szemben meg akarják őrizni piacvezető pozíciójukat. A tágabb értelemben vett nyugat, amelynek Magyarország is a része, pedig a világgazdaságban elfoglalt helyét szeretné megőrizni. Ennek érdekében kéne összenyitni a 330 milliós USA-t az 500 milliós EU-val, hogy Kanadával, Mexikóval és néhány további ipari országgal közösen egymilliárdos egységes piacot alkossunk. Ez már elég gazdaságos üzemméret lenne ahhoz, hogy a szintén egy-egy milliárdnyi fogyasztót integráló Kínával és Indiával, illetve az ezeknél kisebb gazdasági integrációkkal (mint pl. a 170 milliós orosz Eurázsiai Gazdasági Unióval) a nyugat versenyképes maradjon.


Country First?

A Barack Obama és a hozzá közel álló demokrata politikusok által erőltetett bevándorláspárti politika könnyen kontraproduktívvá válhat, növelve így a republikánusok esélyeit a közelgő, 2016-os elnökválasztáson.

Az elsősorban Európát érintő migrációs krízis – úgy tűnik – elérte az Egyesült Államok ingerküszöbét is. A fokozott tengerentúli figyelem és cselekvési kedv nyilvánvalóan a szörnyű párizsi terroresemények következménye. A tagállami kormányzók sorra jelentették be november 12-ét követően, hogy nem hajlandóak menekülteket befogadni, illetve a Kongresszus is mozgásba lendült – a Képviselőház már el is fogadta a republikánusok által beterjesztett menekültügyi törvénymódosító csomagot. Természetesen a politikai felállás ott sem különbözik az európaitól. A baloldal egy része – helyi nyelven: progresszívek –, élükön Obama elnökkel továbbra is ragaszkodnak ahhoz a félreértelmezett, liberális emberi jogi dogmatizmushoz, melynek többek között azt is köszönhetjük, hogy az EU-ban sem született eddig hatékony megoldás a menekülthullám megfékezésére.


State of Hungary

Obama elnök napokban bejelentett gazdaságpolitikai célkitűzései és adóreform-csomagja meglepően sok hasonlóságot mutat az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikai törekvéseivel.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke magyar idő szerint kedd hajnalban tartotta meg State of the Union elnevezésű, évenként aktuális, ikonikus felszólalást, amelyben a mindenkori amerikai elnök a Kongresszus előtt számol be az Unió helyzetéről.  Az évértékelő megtartása az elnök alkotmányos kötelezettsége. A beszéd a történelem során egyre nagyobb politikai jelentőséget kapott, s különösen igaz ez a média által meghatározott modern politika korában. Nem véletlen, hogy míg a XIX. században végig írásos formában tettek eleget az elnökök a beszámolási kötelezettségüknek – nem ritkán részletes gazdasági, költségvetési adatokkal tarkítottan –, addig a XX. és a XXI. században már szinte kivétel nélkül a szóban elmondott beszéden és az abból kiolvasható politikai üzeneten volt a hangsúly.