Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Amikor a migránsgettó a Louis Vuitton boltba látogat

Párizsban (2005), Londonban (2011) és az USA-ban (2020) is voltak a közelmúltban a párizsihoz hasonló zavargások, ami azt mutatja, hogy a nagyvárosok peremén vegetáló bevándorlók élete jottányit sem javult. A COVID-leállás, a szankciós infláció és a háború csak rontott helyzetükön, de ami a legrosszabb: a globalista elitnek számukra sincsen jó ajánlata.

A fél világ kioktatta Donald Trump akkori amerikai elnököt, amikor 2017 elején arról beszélt, hogy korábban el sem lehetett volna képzelni Svédországról, ami ott a beilleszkedésre képtelen migránsok részéről történik. A 45. elnök a Fox News egy műsora alapján alkotott véleményt, amely az ottani no-go zónákról és erőszakról szólt. Persze beszélhetett volna a 2013-as májusi zavargásokról is. Trump világosan elmondta, hogy a tömeges bevándorlás és a multikulti megbukott. Tanulva az európaiak hibáiból, szerinte nem az USA-ba kell tíz- és százezer szám olyan migránsokat beengedni, akik nem állnak be a sorba és válnak a bevándorló állam USA hasznos polgáraivá. Trump azt javasolta, hogy a világ polgárháborúk által sújtott részein hozzanak létre olyan biztonsági zónákat, ahol a valódi menekülteket hazájukhoz közel el lehet helyezni. Erdogan török elnök is ilyet javasolt 2019-ben Szíria északi részén, a szír menekülteknek.

Az élet hamar igazolta Trumpot, ugyanis 2017. február végén Stockholm egyik migránsgettójában, Rinkeby városrészében egy rendőri intézkedés kapcsán újra fellángolt az erőszak. Párizsban 2005 októberében tízezer autót gyújtottak fel, 5,200 embert tartóztattak le és kétszáz középületet gyújtottak fel. Londonban 2011 augusztusában voltak többnapos zavargások, miután a rendőrök egy fekete férfit lelőttek. A legemlékezetesebb zavargások az amerikai elnökválasztás évében, 2020-ban voltak az USA-ban, ahol a rendőri intézkedés közben meghalt George Floyd esete robbantott ki zavargásokat. Ebből lett a Black Lives Matter (BLM) mozgalom, amely segített Joe Biden mellett mozgósítani a fekete és más kisebbségi szavazókat.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A no-go zónák fejlődéstörténete

Két évvel ezelőtt a nemzetközi liberális sajtó megbotránkozva számolt be arról, hogy a magyar kormány szerint több száz no-go zóna van Európában. Az európai nagyvárosokban tevékenykedő újságírók ugyanis még sosem láttak no-go zónát: se Londonban, se Párizsban, se Berlinben, se Stockholmban.

Az lehet, hogy léteznek „sebezhető” és „kockázatos” területek – a svéd rendőrség megfogalmazásában – de ezek nagyon messze állnak attól, hogy a populista no-go zóna elnevezéssel illessük őket. (Az, hogy ezeken a területeken nők egyáltalán nincsenek az utcán, és hogy csak férfiak mehetnek be az éttermekbe és kávézókba, az mellékes kérdés.)

Életkép Stockholm egyik hírhedt külvárosi negyedéből (Rinkeby). A svéd főügyész "háborús zónának" nevezte a területet tavaly decemberben.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

Mégis vannak no-go zónák?

- És ördög sincsen? – kérdezte az őrült derűs mosollyal Ivan Nyikolajevicstől. - Ördög nincs, nem létezik! Hagyja már abba ezt a bolondozást! - No, ez aztán érdekes! – mondta, göcögve a nevetéstől. – Hogy van ez itt maguknál: akárkiről érdeklődik az ember, az nem létezik?

A Mester és Margarita című regényben maga az ördög beszélget két igazi homo sovieticussal, arról, hogy az utóbbiak szerint Jézus Krisztus nem élt, továbbá Isten sincs. Ezek után teszi fel a fenti kérdést a saját létezésére vonatkozóan. Így vagyunk valahogy mai világunkban a progresszív, liberális értelmiséggel. Ha maga az ördög érdeklődne náluk arról, hogy létezik-e, azt is letagadnák.