Kiszelly Zoltán
politológus
Párizsban (2005), Londonban (2011) és az USA-ban (2020) is voltak a közelmúltban a párizsihoz hasonló zavargások, ami azt mutatja, hogy a nagyvárosok peremén vegetáló bevándorlók élete jottányit sem javult. A COVID-leállás, a szankciós infláció és a háború csak rontott helyzetükön, de ami a legrosszabb: a globalista elitnek számukra sincsen jó ajánlata.
A fél világ kioktatta Donald Trump akkori amerikai elnököt, amikor 2017 elején arról beszélt, hogy korábban el sem lehetett volna képzelni Svédországról, ami ott a beilleszkedésre képtelen migránsok részéről történik. A 45. elnök a Fox News egy műsora alapján alkotott véleményt, amely az ottani no-go zónákról és erőszakról szólt. Persze beszélhetett volna a 2013-as májusi zavargásokról is. Trump világosan elmondta, hogy a tömeges bevándorlás és a multikulti megbukott. Tanulva az európaiak hibáiból, szerinte nem az USA-ba kell tíz- és százezer szám olyan migránsokat beengedni, akik nem állnak be a sorba és válnak a bevándorló állam USA hasznos polgáraivá. Trump azt javasolta, hogy a világ polgárháborúk által sújtott részein hozzanak létre olyan biztonsági zónákat, ahol a valódi menekülteket hazájukhoz közel el lehet helyezni. Erdogan török elnök is ilyet javasolt 2019-ben Szíria északi részén, a szír menekülteknek.
Az élet hamar igazolta Trumpot, ugyanis 2017. február végén Stockholm egyik migránsgettójában, Rinkeby városrészében egy rendőri intézkedés kapcsán újra fellángolt az erőszak. Párizsban 2005 októberében tízezer autót gyújtottak fel, 5,200 embert tartóztattak le és kétszáz középületet gyújtottak fel. Londonban 2011 augusztusában voltak többnapos zavargások, miután a rendőrök egy fekete férfit lelőttek. A legemlékezetesebb zavargások az amerikai elnökválasztás évében, 2020-ban voltak az USA-ban, ahol a rendőri intézkedés közben meghalt George Floyd esete robbantott ki zavargásokat. Ebből lett a Black Lives Matter (BLM) mozgalom, amely segített Joe Biden mellett mozgósítani a fekete és más kisebbségi szavazókat.
