Egyék meg, amit főztek

Eddig nagyon fontos és jó dolog volt „A Demokrácia” mint olyan, mindig lehetett rá uniós szinten hivatkozni, ha más nem maradt. Most hirtelen kiderült, hogy nem is olyan jó az, ha például népszavazásra „használják” – az EU ellenében. Azok korholják most „a populizmust”, akik kitalálták ezt a fene nagy demokráciát. Hát egyék meg, amit főztek!

(Kép forrása: itt.) 

Ott van az ejropunióról szóló szerződés 2. cikkében, ott áll fényesen, világosan: „Az Unió (…) a demokrácia, a jogállamiság (…) tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban”. Ezen fennkölt közös európai értékekre – „common values, that we all share” –hivatkoztak ’puniós vezetők Brüsszeltől Strasbourgig és européer tagállamférfiak, akárhányszor csak bele kellett rúgni Magyarországba (és most Lengyelországba) az elmúlt években. Nem találtak konkrét fogást a korholt Alaptörvényen? Mégsem szüntette meg a sajtószabadságot a médiatörvény? Tartottak demokratikus választásokat az új választási rendszerben? Sebaj, A Demokrácia – mely hát uniós alapérték, kérem! – akkor is sérült, erodálódott, rozsdássá marta azt a populizmus oxidációja.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Taktikai visszavonulás

Brüsszel kommunikációs fordulattal próbálja menteni a bőrét, hiszen a júniusi brit népszavazás sötét fellegként lebeg az európai elit felett.

(Jean-Claude Juncker.)

Túlszabályozottság, visszaszoruló szubszidiaritás, népszerűségvesztés. Így jellemezte a minap Jean-Claude Juncker az Európai Unió működését. A Európai Bizottság elnöke szerint az Unió túlságosan beavatkozik a polgárok életébe, és azokon a területeken is szabályokat alkot, amelyeket jobb lenne nemzetállami szinten kezelni. Juncker az EU népszerűségvesztéséről is beszélt, belátva, hogy az Unió elsőbbségének hangsúlyozását ma már nem fogadják pozitívan az európai polgárok.


Megadja Gábor
Megadja Gábor eszmetörténész

Vasárnap után

Nem is az lesz az érdekes a kormány mai bejelentése után, hogy mi fog történni, hanem hogy milyen módon fog reagálni a szövetséges értelmiség a történtekre. Akadnak sejtések.

(Kép forrása: itt.

Mindezidáig ugyanis az értelmiség jellemzően ellenezte a népszavazást: 2008, szociális, populista stb. Ebből kirajzolódott egyfajta demokrácia-kép. E kép alapján az értelmiség alapvetően irtózik a nép közvetlen akaratnyilvánításától, főleg a népszavazástól. A népszavazás korlátozandó intézmény volt a haladó értelmiség felfogásában, hiszen az lebontja a fékeket és ellensúlyokat, az alkotmányosságot, a parlamentarizmust, miegymást. Futószalagon érkeztek az obligát Tocqueville-és Acton-idézetek (mindig ugyanazok).


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Népszavazás, a testet öltött Gonosz

Az Európai Unió jövőjét befolyásoló magyar, brit és holland népszavazás nem a brüsszeli elit érdekeit szolgálja, ezért minden irányból megkezdődött a referendumok aknázása.

(Kép forrása: itt.)

Három népszavazás is lesz az elkövetkező hónapokban, amelyek döntőek lehetnek az Unió jövőjét illetően. Áprilisban Hollandiában tartanak referendumot: a választópolgárok arról dönthetnek majd, hogy országuk támogassa-e az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződést. Júniusban a britek szavaznak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az EU-ból. Orbán Viktor pedig február végén jelentette be, hogy a magyarok népszavazáson dönthetnek majd a kötelező betelepítési kvótáról.