A helyzet olyan, mint 1956 után. A már kint élő magyarok azt tanácsolják, hogy inkább maradj itthon. Az itthoni buboréktársaid pedig arra bíztatnak, hogy csomagolj. Elmenni, de hová? Anglia már nem kér a bevándorlókból, az uniós vendégmunkások helyzete egyre bizonytalanabb, és sok indiai, vagy pakisztáni brit szól majd be neked az utcán, vagy kérdezi gyerekedtől az iskolában, hogy mikor takarodsz végre haza?

Anglia helyett most Németország az új Mekkád? Meg fogsz lepődni, hogy ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a migráció kedvenc buborékmédiád állításával szemben nem gumicsont, hanem a német nagyvárosok kőkemény realitása. Ne csodálkozz majd, ha barátnőd, feleséged, vagy kislányod és kisfiad felé kéjes szempillantások és kezek irányulnak, az iszlám szerint a gyerekek ugyanis már kilenc éves kortól nagykorúnak tekinthetők. A fejkendő nélküli nők pedig egyébként is vessenek magukra.

A lap szerint a német kormány Brüsszelben szellőztetette meg tervét, amely szerint a kohéziós alapok kifizetését (vagyis a strukturális támogatásokat) jogállamisági kritériumokhoz és a kötelező betelepítési kvótában való részvételhez kötnék. A német tervezet megfogalmazásában: „az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.”

A berlini üzenettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül.

A fontosabb ok az, hogy a német belpolitikának mindig is erős hatása volt az európai politikára. Az Unió legnagyobb gazdaságaként Németország irányító szerepet tölt be a közösségben, amit az utóbbi években már nem is rejtett véka alá a német vezetés. Németország döntő szerepet vállalt a görög válság kezelésében, és Merkel tárgyalt az Európai Unió nevében a migrációs válság kapcsán Törökországgal is, vagyis a németek vezető szerepre törekszenek az Unió belső- és külső ügyeiben egyaránt. Az tehát, hogy a Merkel vezette konzervatívok és a szebb napokat látott szociáldemokraták milyen alkut kötnek, az egész Unió, és így Magyarország szempontjából is érdekes.

A Handelsbatt német napilap négy területet azonosít, amelyek jelentős hatással bírhatnak a nemzetközi térben is: az új német kormány Európa-politikája; az esetleges gazdaságpolitikai szemléletváltás; a bevándorlás-politika; és végül a védelmi kiadások alakulása.

Manfred Weber egy megfontolt politikus, aki pártja, a bajor CSU liberális szárnyához tartozik. Most mégis rátámadt a német mainstream média, mert szerinte a migránsválság megoldásánál a visegrádi országoknak és személy szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek kulcsszerep jut. Ezt a vitát vágja el a német mainstream média azzal, hogy néhány szerencsétlen szó miatt lenácizza Webert.