Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Húszas évek Berlinben

Berlinben is húszas éveket írnak, kérdés azonban, hogy milyen húszas évek jönnek? Az 1920-as évek elejét német földön a hiperinfláció és a középosztály lecsúszása fémjelezte, lett is belőle nagy baj. Az biztos, hogy nem Weimar “arany húszas” évei ismétlődnek.

A 177 oldalas koalíciós szerződésből a legtöbben az Európa- és külpolitikai részre figyeltek fel, amely immáron kimondva is egy német Európát céloz meg. Az NSZK szövetségi berendezkedését akarják a vén kontinensre erőltetni, ami persze az ahhoz már illeszkedő német cégeknek jelent (még nagyobb) versenyelőnyt.

Az Európai Egyesült Államok koalíciós szerződésbe emelt követelése az internacionalista baloldali, és a “kaviár-frakciónak” is nevezett jobboldali szocdemek közös nevezője: Előbbiek – a globalizáció nyerteseinek számító, jómódú nagyvárosi eliteket képviselő zöldekkel kiegészülve – saját buborékuk életérzésének “értékeinek” kiterjesztését és kőbe vésését várják. Utóbbiak pedig azoknak a német nagyvállalatoknak az ötszáz milliós házi piacát látják, amelyek jól fizető felügyelőbizottságaiban ülnek.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Aranyásók a lengyel-belarusz határon

Fiatal, katonakorú férfiak Marokkóból, Irakból, Szíriából és az Európával szomszédos kontinensek más országaiból. A mainstream média még mindig “menekülteknek”, vagy jelen időben “menekülőknek” nevezi őket. A német kommentelők új nevet találtak nekik: Aranyásók.

A korábbi migrációs hullámoknál is megjelentek már cikkek a nyugati médiában, amelyek az embercsempészek árairól tudósítottak. Líbiából már két-háromezer euróért is átvitték lélekvesztőkön az embereket Olaszországba. Ha előtte át kellett kelni a Szaharán, az még további nagyjából ötszáz eurót kóstált.

Most egy német lap tudósítója az isztambuli repülőtéren kérdezte a Németországba igyekvő migránsokat arról, hogy mennyit fizettek életük nagy utazásáért?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Álszent német Kína-politika

Miközben a német gazdaság élénken üzletel Kínával, a német külpolitika uniós szinten “humanitárius imperializmus” drámajátékot ad elő. Persze a németek csak azt teszik “kicsiben”’, amit az angolszászok nagyban.

Miközben gurul a rubel és a jüan, a vezető nyugati politikusok morális prédikációkat tartanak és látszatintézkedéseket hoznak. Az USA is szívesen vásárol orosz olajat, ám Biden elnök “legyilkosozta” orosz kollégáját. Miközben a média beszólása célját találgatja, tavaly az orosz részesedés már 7 százalék volt az amerikai olajbehozatalban, ami várhatóan tovább fog nőni, az uráli olaj ugyanis kiváltja a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, embargó alatt álló venezuelait, így az amerikai olajfinomítókat nem kell drágán és időigényesen más fajtákra átállítani.

Sőt, ahogy amerikai cégek akár még gáz- és energiaipari beruházásokat is eszközölnek Oroszországban amit az amerikai szankciótörvények más országoknak tiltanak, úgy a német gazdaság is szívesen üzletel Kínával. Főként a német autóipar vált az európai — és nemsokára az amerikai — klímahisztéria áldozatává, így jól jön, ha immáron tízből négy német autót a kevéssé finnyás Közép Birodalmában adnak el.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Vakcina-barátság

Mennyivel más ez a mai Covid-helyzet, mint az annak idején elszabaduló atom? 

1986 áprilisában a hidegháború utolsó szakasza, a szovjetek technológiai-gazdasági térdre kényszerítése még javában tartott. Gorbacsov maga se tudta még, hol van a birodalmi alagút vége, legföljebb remélte, hogy egyáltalán van vége az alagútnak. Reményeit Csernobil erősen megnyirbálta, a ’86-os nukleáris katasztrófa a korabeli világnyilvánosság elé tárta, milyen is a birodalom igazi állapota. A glasznosztyról bebizonyosodott, hogy ha nem is puszta szóvirág, de működtetése továbbra is a „magasabb pártérdekektől” függ. Gorbacsov csak kábé két héttel a robbanás után állt a nyilvánosság elé, mikor Európa (s elvékonyodva bár, de az egész glóbusz) fölött szépen körbejárt már az atomfelhő. Ha más nem, ez félreérthetetlenül jelezte, hogy a birodalom (és általában a birodalmak…) reformja merő illúzió.

Adott volt tehát egy globális fenyegetettség, adott a kétpólusú világhatalmi konstelláció, s a hozzá társuló kölcsönösen fennálló bizalmatlanság. Meg adott volt persze a közös, globális felelőtlenség, azon a hamis alapon, hogy a másik ellen minden „trükk” megengedett.

Mennyivel más ez a mai Covid-helyzet, mint az annak idején elszabaduló atom? 

Angela Merkel német kancellár és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök online kormányközi konzultációt tart Berlinben.