Hogyan hangolható össze a munkaerőhiány és munkaerő-felesleg? I.

A köznevelés és szakképzés átalakítása a munkaerőhiány felszámolását szolgálja, de bőven akad még tennivaló.

Magyarországon napjainkban egyszerre figyelhető meg munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. Orbán Viktor miniszterelnök 2016. 10. 16-án úgy nyilatkozott, „elfogyott a munkaerő Magyarországon”, miközben továbbra is 227 ezer munkanélküli volt nyilvántartva hazánkban (KSH, 2016. 09.), továbbá foglalkoztatási rátánk 4 százalékponttal elmarad a visegrádi országokétól és 8 százalékponttal a német foglalkoztatási rátától. Hozzá kell tennünk, hogy foglalkoztatási rátánk még így is 25 éves csúcsán van. 1991 óta soha nem dolgoztak ennyien az elsődleges munkaerőpiacon Magyarországon mint most.


Most akkor képzettek a migránsok vagy sem? Attól függ

A menekültválság szempontjából kevéssé relevánsak és rendkívül félreértelmezettek az elmúlt napok migránsok képzettségével kapcsolatos híradásai. Az eddig rendelkezésre álló egyetlen reprezentatív felmérés szerint az Ausztriában menedékjogot kapott szírek 7 százaléka, az afgánok 1 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A szalagcímek a tudatalattinkra hatnak. Jó szalagcímet írni felelősség – ami vonatkozik rám is. Sorra olvashattuk az elmúlt napokban, hogy „túlképzettek a magyarországi bevándorlók”, „Ausztria: meglepően jól képzett a szír és iráni menekültek többsége” – hogy csak néhányat említsek azok közül a szalagcímek közül, amelyek aztán értelmiségi körökben aduásszá váltak a migránsokról szóló vitákban.

(Nyugat-Európába tartó migránsok a macedón határon.)


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szociális juttatások az EU-ban: Kinek jár? Kinek jut?

Aki nem dolgozik, az ne is egyék! – a bibliai elv talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint napjainkban. Az öregedő nyugat-európai jóléti társadalmak ugyanis a szemünk láttára finomítják a szociális juttatások rendszerét, hogy lehetőleg csak fiatal, sokgyerekes és munkaképes embereket vonzanak kívülről, illetve az “őslakosokat“ még jobban ösztökéljék a munkavállalásra.

(A Der Spiegel egyik korábbi címlapja: Álombevándorlók – magasan képzett dél- és kelet-európai fiatalok Németországban)


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hoznak, vagy visznek a migránsok?

Germany! Germany! – skandálják a döntően 20-30 körüli migránsok. “Álmaik földjére”, Német-, vagy Svédországba akarnak eljutni, ahol egyetemre járnának, megtanulnák az államnyelvet és legszívesebben középvezetőként kezdenének sokezer eurós fizetéssel. Eddig a vágyak. Nézzük meg a kijózanító valóságot!

Samir egy átlagos huszonéves szír fiatal. A német média még augusztusban készített vele interjút, amiből kiderül, hogy ő Isztambulban napi 10-12 órát dolgozott, hogy megkeresse az embercsempészek által a Németországba jutásért kért pénzt. Szerinte ez nem élet, ezért inkább Németországban akar egyetemre járni, és egy “normális” életet kezdeni.

Amíg az ellátórendszer “viszi” a migránsokat, kapnak szállást, ellátást és gondoskodnak alapvető igényeikről, vagy fizetik a tanfolyamokat, addig nincsen baj. Amint azonban maguknak kell(ene) munkajövedelmükből eltartani magukat, a “Refugees welcome!” helyett a német munkaerőpiac kőkemény valóságával kell szembesülniük.