Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Berlin most 30 millió afrikait invitál Európába

Alig enyhül a Görögországban formálódó migránskaraván fenyegetése, máris itt az újabb veszély: 210 német parlamenti képviselő egységes uniós mentőrendszert és szétosztási kvótát sürget a Földközi-tengeren szerencsét próbáló migránsoknak. Orbán Viktor programjának második pontja ezzel szemben azt követeli, hogy egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!

Berlin és Brüsszel mindent elkövet, hogy az újkori népvándorlás egyetlen napra se álljon le. Amikor éppen lankad a migrációs kedv, felelőtlen kijelentésekkel újra és újra felteszik Európát, a sikeres Európába jutás lehetőségét a szomszédos kontinensek jobb életet kereső millióinak radarjára.

Mint kiderült, Görögországban azért formálódhatott egy migránskaraván, mivel embercsempészek azt terjesztették, hogy bizonyos időre megnyílik a nyugat-balkáni migránsútvonal. Alig köthetett ki egy Soros-hajó több napos huzavona után Máltán, 210 német Bundestag-képviselő Húsvéti levelében máris azt követelte, hogy az EU szervezzen tengeri mentőakciót és szétosztási kvótát a Földközi-tengeren szerencsét próbáló migránsoknak.

Egy újabb meghívó?


Máthé Áron
Máthé Áron történész

Ki gerjeszti a migrációs válságot?

Három évvel ezelőtt, 2015 nyarán kezdett körvonalazódni, hogy mégis létezik olyan, hogy migrációs válság. Először érdekes módon a létét is tagadták, utána meg beismerték, hogy hát igen, létezik, de természetesen nem migrációs, hanem menekült-válság.

Érdekes ez a logika: amikor kiderül, hogy nem menekültválság, hanem migrációs, akkor meg az az érv bukkan fel, hogy hát mit tegyünk, ez egy elemi csapás, ez van, ez úgyis lesz, minek ellene küzdeni. Mindeközben a tömegesen megjelenő agysebészek, atomfizikusok és társaik valóban válságot gerjesztettek. Annyira, hogy most már nem csak az Európai Unió, hanem a NATO csúcstalálkozóinak is lassan ez lesz a fő és visszatérő témája. Az Unió közmondásos tehetetlensége, az uniós szervek átláthatatlan mechanizmusai – vagyis az intézmények – pedig lényegében jó hosszú távra konzerválni látszanak ezt a válságot.

A kérdés azonban az, hogy vajon miért nem „menekül” – migrál – senki mondjuk Szaúd-Arábiába? Vagy az Öböl-menti olajkirályságokba? Sőt, akár Japánba, vagy Ausztráliába?


Van Soros-terv: a nyílt társadalom

Következzék „A nemzeti szuverenitásba vetett hit a fejlődés útjában áll” című Soros-örökzöld.

Részben a korábbi, részben a jelenleg is futó nemzeti konzultáció örvén újra megindult a vita: létezik-e „Soros-terv”? Az MSZP határozottan állítja, hogy nem, az LMP adatigényléssel akarja azt kikérni, a Jobbik feljelentést tett az ügyben.

Azonban minderről teljesen felesleges vitázni: az igazság ugyanis az, hogy „tervét” Soros György már évtizedek óta hirdeti, hosszú könyvekben, esszékben és előadásokon részletesen vázolta azt. A Soros-tervet úgy hívják: nemzetközi nyílt társadalom. Soros filozófiájának ugyanis az az alapja, hogy a „mi” és az „ők” megkülönböztetésén alapuló nemzeti, nemzetállami struktúrák elavultak, gátolják a nagybetűs Fejlődést, ezért azokat fokozatosan fel kell számolni, hogy létrejöhessen az általa csak „Nyílt Társadalom Szövetségnek” nevezett új világrend.


Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

A Helsinki Bizottság esete a demokráciával

Soros György, strasbourgi bíróság, vörös csillag, emberi jogok, Sajó András, bangladesi migránsok. Mi a közös bennük?

A Magyar Helsinki Bizottság.

Iliasz Iliasz és Ali Ahmed bangladesi származású migránsok. 2015 őszén érkeztek Európába, de a röszkei tranzitzónánál tovább nem sikerült eljutniuk. Visszatoloncolták őket Szerbiába. A puszta véletlennek köszönhetik szerencséjüket, hogy a Soros György támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság a szárnya alá vette őket. A Bizottság ügyvédet biztosított számukra ahhoz, hogy bepereljék Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.