Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A cseh elnökség prioritásai: ukrán menekültek

Az alapjában bevándorlás ellenes cseh közvélemény és kormány is világos különbséget tesz az ukrán háborús menekültek és az illegális migránsok között. Az ukránok támogatásáról hamarabb születhet egyesség, mint a migránsok tagországok közötti szétosztásáról.

Korábbi írásukban már különbséget tettünk az illegális migránsok és a háborús menekültek között. Az ukrán háborús menekültek egy határt lépnek át; az életükért futnak; együttműködnek a hatóságokkal és rendelkeznek dokumentumokkal. A jobb életre vágyó migránsok — akik az újkori népvándorlás keretében jönnek Európába — több határt, vagy akár kontinenst lépnek át, erőszakosak, nem működnek együtt a hatóságokkal és nem rendelkeznek dokumentumokkal.

Az ENSZ 2018-as migrációs és bevándorlási szerződései a migrációt alapvető emberi joggá nyilvánították és a migránsoknak az őslakosokkal azonos jogokat adtak. Nem csoda, hogy a nemzetállamokban gondolkodó országok, mint Trump elnök Amerikája, vagy Csehország és Magyarország sem csatlakoztak ehhez a szerződéshez.

A cseh elnökség tehát elméletben a bevándorlás kritikus álláspontot erősíti, ha nem lenne a bevándorláspárti NGO-k, Brüsszel és a német kormány részéről érkező nyomás a kötelező szétosztási kvóta keresztülvitelére. Berlin még a német elnökség idején (2020 őszén) terjesztette be a dublini rendszer reformjának javaslatát, amely alaphelyzetben önkéntes kvótákkal operálna, amelyek a helyzet romlásával előbb ajánlott, majd kötelező kvótává válnának.

Segítünk a háborús menekülteknek


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Várjuk a kerítéspénzt!

Brüsszel továbbra sem akar érdemben hozzájárulni a déli magyar határon épített kerítés költségeihez. A már jól ismert kettős mércét jelzi, hogy miközben a magyar jogi és fizikai határzárat rendre támadják, a litván és lengyel határkerítés építését támogatják. Egyelőre csak a szavak szintjén.

Lassan kerítés szépségversenyt lehet hirdetni. Ausztriában volt a „kapu oldalszárnyakkal”, amit a hadsereg is őriz. A Csalagút calais-i bejáratánál egy “balesetvédelmi fal” akadályozza meg, hogy migránsok a síneken gyalogoljanak át Angliába. Az észak-afrikai Ceuta város körül hatméteres falat emeltek. A görög-török határon háromszor hosszabbra, 40 kilométeresre bővítették a falat, míg a bolgár-török határon a 30 kilométeres kerítésből idestova egy 150 kilométeres lett.

Egy fizikai határzár önmagában még nem elég hatékony, kell mellé egy jogi határzár is. Ebben is a magyar kormány járt élen, amikor tranzitzónákat vezetett be, majd a visszaélések nagy száma miatt és a bevándorláspárti NGO-k és uniós bíróság nyomására ezeket bezárta és a menedékkérelmek beadását a magyar külképviseletekre irányította.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Gondolatok a Demográfiai Csúcs után

Demográfiai összeomlás vár a nyugati világra. A válság korát régen elhagytuk, hiszen a nyugati, európai ember kultúrája már teljesen átalakult. Nincs ebben titok: mert erőszakkal átszabták. A családalapítás, a gyermeknemzés, a gyermek felnevelése már egyre kevésbé része a nyugati civilizációs fundamentumoknak. Az ember kiszorult a saját szellemi és fizikális tereiből, helyét pedig átveszik az automatizmusok: a mesterséges intelligencia és a gondolat, a gondolkodás, az intuíció, a sorsszerűség hiányát megjelenítő algoritmus.

Létezik egy legenda, egyfajta távoli előképe mindannak, ami most történik velünk. Amikor Aquinói Szent Tamás meglátta az Albertus Magnus által épített embermást, az emberi hangon megszólaló, embernek látszó androidot, dühében és félelmében a földdel tette egyenlővé mesterének munkáját. Könnyen azonosulhatunk az érzéseivel, hiszen az emberi szellem és az emberi szabadság, a szabad akarat nem pótolható a gépek programozott rabszolgaságával. Ma nagyon azonos eredetű átalakulás zajlik körülöttünk még akkor is, ha nincs módunk Szent Tamáshoz hasonló módon reagálni rá.

A demográfia kérdése sokkal több puszta szociológiai-szakpolitikai problémánál. Valójában egy civilizáció életerejéről vitatkozunk. Mi, nyugatiak, a viszonylagos jólétben hajlamosak vagyunk azt gondolni és úgy érezni, hogy a kellő fogyasztói komfort megszerzéséhez szükséges pénz minden emberi szükséget kitölt. Végzetes tévedés. A cukormázon keresztül látva a harmadik világ helyzetét ugyanis felismerhetjük, hogy az igénynélküliség az európai mércével beláthatatlan embertömeggel párosítva hatalmas energiákat összpontosíthat. Olyan mértékűeket, amelyeket jóléti-fogyasztói demokráciáink tartópillérei nem viselhetnek el, ha egyszer ez az erő rájuk szabadul. Láthatjuk mindezt az összes befogadó ország általános gazdasági és társadalmi helyzetén. A következő években pedig ennek a döntésnek a rezsijét akarják minden európai uniós tagállammal megfizettetni.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Merkel megy, a kvótaterv marad

A brüsszeli bizottság elnöke szerint Európa “erkölcsi kötelessége” az afgán menekültek befogadása. A német Zöldek kancellárjelöltje csak Németországba ötvenezer afgánt fogadna be és bevándorlási minisztériumot hozna létre. Irakban és a közép-afrikai Máliban is most csődöl be a demokráciaexport, így onnan is tízezrek kelnének útra.

Sokszor kérdezik tőlem, hogy miért ragaszkodnak Brüsszelben és Berlinben ennyire csökönyösen a kötelező betelepítési kvótához. Mások arra kíváncsiak, hogy Angela Merkel távozásával vajon várható-e fordulat a német és (ezzel áttételesen) az európai migrációs politikában. A válaszom utóbbira – sajnos – egy világos NEM.

Ameddig a premisszák nem változnak, addig a neoliberális elit sem fog változtatni politikáján. Mivel Európa népessége folyamatosan csökken és az “őslakos” európaiak továbbra sem vállalnak a lakónépesség fenntartásához elégséges számú utódot, a nyugati elitek szemében a migránsok kvóta alapú betelepítése továbbra is egy opció marad.