Kovács László 1998-ban lett az MSZP elnöke, és ekkor már mindenki a következő választás szocialista kormányfő-jelöltjeként tekintett rá. 2001 tavaszára azonban sikerült kipiszkálni Kovácsot a jogos várományos pozíciójából, és az MSZP egy párton kívüli politikussal, Medgyessy Péterrel futott neki a 2002-es választásnak. Medgyessy alig töltött el pár hetet kormányfőként, amikor jött a D-209-es ügy, két évvel később pedig végleg félreállították.

Választási sorozatunk előző részében már rámutattunk arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait komolyan kell venni, hiszen ha ő vezetné Magyarországot, a kimondott szót tettek is követnék. Talán már minimum verbális háborúba sodródtunk volna Oroszországgal és – a német katasztrófavédelem kisfilmjét követve – mi is nemsokára teamécsesekből és virágcserépből eszkábálhatnánk magunknak fűtőtestet. Ezért sem mindegy, hogy ki vezeti az országot!

Miközben a legtöbben azért szorítanak a világban, hogyan minél előbb véget érjen a fegyveres konfliktus a szomszédunkban, miközben az egyébként is magas nyugat-európai energiaárak az egekbe szöktek és miközben az Ukrajnával szomszédos államok igyekeznek egy esetleges menekült-hullámra felkészülni, a magyar ellenzék, élén Márki-Zay Péterrel a konfliktus elmélyítésén dolgozik.

Eddig két követelésük volt: Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és a kormány állítsa le a Paks II. beruházást. Ennek ma este az orosz követség előtt nyomatékot is adnak.

Márki-Zay Péter egy dolgot biztosan megtanult Gyurcsány Ferenctől. A baloldal legerősebb pártjának vezetője őszödi beszédének szavait következetesen letagadja, többes szám első személyre terjeszti ki és az elhangzottakat azóta is “szenvedélyes igazságbeszédnek” tartja. Márki-Zay Péter is rezzenéstelen arccal és következetesen tagadja le akár csak egy-két nappal korábban tett nyilatkozatait.

Mint azt az egészségügy példáján is látni fogjuk, itt nem egy-két “szerencsétlen elszólásról”, “félreérthető mondatról”, vagy “néhány másodpercnyi kivágott idézetről” van szó. Amikor a “kapitány” azt mondja, hogy ő “nyugodtabb, ha az egészség üzlet, mintha nem üzlet”, vagy, hogy “illúzió és álszent dolog az ingyenes egészségügy”, akkor a baloldal győzelme esetén ránk váró alternatíva működési logikájáról beszél.