Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mire készül a DK? És mire MZP?

Gyurcsány Ferencet az ellenzék sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja. – Az örök igazság most talán jobban érvényes, mint valaha. Miközben a DK és elnöke „forró őszre készül”, a hazai globalista média az új amerikai nagykövet érkezése előtt maximumra tekeri az ellenzékváltó hangulatot. Márki-Zay Péter (MZP) eközben tovább lebegteti pártalapítását.

Gyurcsánnyal nem lehet nyerni! – hangoztatják ellenzékiek és baloldaliak őszinte pillanataikban. A DK oligarchapárt a legtámogatottabb ellenzéki és baloldali erő! – kontráznak a Gyurcsány-párt rajongói. Ez a két állítás egyszerre érvényes, és már többen, sokféle módon próbálták feloldani.

Bajnai Gordon tíz éve egy zöldmezős választási pártot (Együtt) gründolt, amelyben ő és Haza és Haladás Alapítványa a globalizáció nyerteseit; a Milla a fiatalokat; míg a “bohócforradalom” a globalizáció veszteseit hozta volna. Ettől a 2014-es választásokra akkora támogatást reméltek, amely fölöslegessé teszi a baloldali pártokkal való alkudozást.

Ez ugyanúgy nem jött be, mint az utódpárt utódpártjának kihagyása az „összefogásból”, mivel 2013. október 23-án a Műegyetem rakparti gyűlésen a tömegben V-alakban elhelyezett DK-sok „demokraták” meghackelték Mesterházy Attila beszédét teljes baloldali összefogást követeltek, aminek így a DK is része lett.

Elküldik, de marad


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Lenintől Márki-Zay Péterig

A baloldal közel negyed évszázada, Horn Gyula óta nem találja a vezetőjét. Legalábbis ez a látszat. A valóság azonban az, hogy a baloldal rengeteg vezetőt talált már magának, de amint rátalált egyre – voltak köztük erősebb és gyengébb képességűek egyaránt –, azonnal fúrni kezdte, és a puccs bekövetkezése csak idő kérdése volt.

Kovács László 1998-ban lett az MSZP elnöke, és ekkor már mindenki a következő választás szocialista kormányfő-jelöltjeként tekintett rá. 2001 tavaszára azonban sikerült kipiszkálni Kovácsot a jogos várományos pozíciójából, és az MSZP egy párton kívüli politikussal, Medgyessy Péterrel futott neki a 2002-es választásnak. Medgyessy alig töltött el pár hetet kormányfőként, amikor jött a D-209-es ügy, két évvel később pedig végleg félreállították.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

MZP a rezsiárat is háborúba sodorná

Egy államférfi előbb gondolkodik, és csak utána beszél. Márki-Zay Péter (MZP), a baloldali miniszterelnök-jelölt előbb beszél, és csak utána gondolkodik. Leginkább azon, hogy meggondolatlan szavai hatását tompítsa. Mint most, magyar katonák háborúba küldése és az orosz energiaprojektek leállítása kapcsán.

Választási sorozatunk előző részében már rámutattunk arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait komolyan kell venni, hiszen ha ő vezetné Magyarországot, a kimondott szót tettek is követnék. Talán már minimum verbális háborúba sodródtunk volna Oroszországgal és – a német katasztrófavédelem kisfilmjét követve – mi is nemsokára teamécsesekből és virágcserépből eszkábálhatnánk magunknak fűtőtestet. Ezért sem mindegy, hogy ki vezeti az országot!


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Az ellenzék ismét maga alatt vágja a fát

A szokatlanul csendes választási kampányt mindeddig két dolog volt képes felkavarni: Márki-Zay Péter hajmeresztő ámokfutása és a most kitört orosz-ukrán háború. A mai napon pedig a két faktor kombinálódott: Márki-Zay és az ukrán válság egymásra találtak.

Miközben a legtöbben azért szorítanak a világban, hogyan minél előbb véget érjen a fegyveres konfliktus a szomszédunkban, miközben az egyébként is magas nyugat-európai energiaárak az egekbe szöktek és miközben az Ukrajnával szomszédos államok igyekeznek egy esetleges menekült-hullámra felkészülni, a magyar ellenzék, élén Márki-Zay Péterrel a konfliktus elmélyítésén dolgozik.

Eddig két követelésük volt: Magyarország küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és a kormány állítsa le a Paks II. beruházást. Ennek ma este az orosz követség előtt nyomatékot is adnak.