Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Európa fenegyerekei

Hazafiak, szuverenisták, szókimondóak és mernek nagyot álmodni. Bemutatjuk az Identitás és Demokrácia politikai csoportot.

A mainstream csak tőlük fél! Marine Le Pen és Matteo Salvini, a 2022-es francia elnökválasztás, valamint a legkésőbb 2023-ban tartandó olasz parlamenti választás fő kihívója ennek az európai parlamenti csoportnak a két legismertebb arca.

Marine Le Pen a 2017-es elnökválasztáson három százalékkal maradt le Emmanuel Macron mögött (24:21), aki csak azért válhatott elnökké, mert a 2. fordulóban a többi jelölt felsorakozott mögé. Le Pen megválasztása esetén népszavazást írt volna ki Franciaország eurózóna-tagságáról, amin a többség már akkor a kilépésre szavazott volna. Azóta Macron népszerűsége történelmi mélységről mélységre bukdácsol, és most abban reménykedik, hogy az uniós költségvetés és mentőcsomag segítségével nagyobb megszorítás nélkül kihúzza a választásig. Jól mutatja a francia közhangulat állapotát, hogy a szocialista kormány egykori gazdasági minisztere jobboldali miniszterelnökbe és az iszlám szélsőségesek elleni jó populista hangulatkeltésbe kapaszkodik.

Matteo Salvini már bizonyított. Az 5 Csillag Mozgalommal közös kormányzásuk idején sikerült a jogszabályok következetes betartatásával “falat építeni a tengerre” és korlátozni az Afrika felől érkező illegális és tömeges migrációt. Amikor Brüsszel szelektív jogértelmezésével a bevándorlásellenes római kormány ellen akarta elsőként alkalmazni a költségvetési szabályokat, Salvini “kincstári kötelezvények”, vagyis az olasz euró bevezetésével fenyegetőzött, ami egy párhuzamos valuta bevezetésével az eurózóna végét jelentette volna. Salvini — Berlusconi 2012-es esetéhez hasonló — megbuktatása kész politikai krimi és azt mutatja, hogy Berlinben és Brüsszelben mennyire félnek tőle.

Orbán Viktornak igaza van, amikor azt írja, hogy “Európa sorsa Olaszországban dől el”. A Liga és az Olaszország Fivérei bevándorlásellenes és euroszkeptikus tömb a következő olasz választás fő esélyese, ketten együtt 40% eredményt érnének el.

Felrázzák Európát


Galló Béla
Galló Béla politológus

A francia Bajnai

Legalább a közvélemény-kutatók megnyugodhatnak: ezúttal nem lőttek mellé. Kicsit ugyan túlbiztosították a dolgot, hiszen az utolsó két hétben Francois Fillont és Jean-Luc Mélenchont is az esélyesek közé sorolták, gondolván, ha váratlanul netán mégis ők futnak be, avagy kettejük közül valamelyikük, lám ők még ezt is előre megmondták.

De nem. Bejött a papírforma.

Emmanuel Macron kb. két százalékot vert rá Marine Le Penre, ők küzdenek meg egymással az elnöki pozícióért a május 7-ei második fordulóban. S persze nem kell hozzá merészség, hogy az előrejelzők ezúttal még magabiztosabban jelentsék ki a tutit: Macron minden Nemzeti Fronton kívüli erőt mozgósítva, szinte „össznépi” összefogással elnyeri majd a köztársasági elnöki címet. Még nem is érvényesítették az első forduló eredményét, de Macron mögé a nemzeti radikalizmustól ódzkodó bal- és jobboldali pártok máris felsorakoztak.


Gát Ákos Bence
Gát Ákos Bence alapító elnök, Duel Amical

Fillon és a francia jobboldal esélye

François Fillon még okozhat a jobboldalnak kellemes meglepetést az elnökválasztások vasárnapi első fordulóján. Az Emmanuel Macront támogatók között továbbra is nagy a bizonytalanság, míg Fillon mellett egyre látványosabban állnak ki a jobboldaliak.

„Ha a következő napokban nem kerül elő újabb botrány, François Fillon tovább jut a második fordulóba” – jegyzi meg egy háttérbeszélgetésen az elmúlt hetekhez képest sokkal nagyobb magabiztossággal egy francia jobboldali szavazó. A vélemény nem az egész társadalom, csak a jobboldaliak gondolkodását mutatja, de Fillonnak az első fordulóban egyedül ez számít.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Cameron sikere, az eurorealizmus győzelme

Brüsszel két legnagyobb lázálmából az egyiket a brit szavazók valóra váltották. A konzervatívok győzelmével és a brit EU-tagságról 2017-re várható népszavazással elindulhat a vita a kompetenciák Brüsszel és tagállamok közötti újraosztásáról. Felkészül Marine Le Pen, aki Franciaország eurózóna-kilépését írja zászlajára. Érdemi vitákra számíthatunk.

David Cameron és pártja mindent megtett a sikerért. Eredményesen torpedózták meg eddigi koalíciós partnerük, a Liberális Demokraták egyik 2010-es fő követelésének teljesülését, az arányos választási rendszerre való áttérést. A hagyományos brit relatív többségi modell nélkül ugyanis ismét koalíciós kormányzásra kényszerültek volna.