Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Tetthely: A Balti-tenger

Van is tettes és még sincsen. A globalista sajtó egy “kényelmes” és “praktikus” magyarázattal állt elő Németország ellen, a II. világháború után indított első fegyveres támadás tetteseiről. A “hír” leginkább arra alkalmas, hogy a világsajtóban megjelent angolszász szálról és a blogon nemrég megjelent valutaháborús folyamatról elterelje a figyelmet.

Röviddel Seymour Hersh leleplező írása után a globalista hírszerzési közösség mainstream média egy olyan magyarázattal állt elő az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték elleni terrortámadásról, mint amilyet Mátyás király és az okos lány meséjéből ismerünk: adott is megfejtést és nem is. Nézzük előbb az új mesét narratívát.

Egy hatfős ukránpárti csoport, nyílván önszorgalomból és “mikro” adományokból, tavaly koraősszel kibérel egy jachtot, amivel kihajóznak a tengerre, megtalálják a gázvezetéket, 70 méterrel a tengerszint alatt elhelyezik a robbanószert, robbantanak, majd felszívódnak. Arra, hogy miként találták meg a gázvezeték pontos nyomvonalát, honnan szerezték a komoly mennyiségű és minőségű robbanószert, illetve miként robbantották fel a tölteteket, na arra nincsen válasz.

Milyen “praktikus”, hogy a Balti-tengeri kijárattal nem rendelkező Ukrajnához csak két szál vezet: a csapat ukrán pártisága, illetve az, hogy egy Lengyelországban bejegyzett, ukrán tulajdonban lévő cég bérelte a jachtot, adná a motívumot és kötné az elkövetőket Ukrajnához. No nem a kijevi rezsimhez, hanem az “ügyhöz”, így már nem egy szankcionálható állam, hanem kombattánsok, terroristák, “kis zöld emberkék” az elkövetők, akiket vagy megtalálnak élve, vagy inkább nem.

Alulról induló kezdeményezés volt?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Na, vajon kik egyengetik a migránsok útját?

Összeesküvés? Elmélet? Összeesküvés-elmélet, vagy csupán “véletlenek” egymásba láncolódó sorozata? Budapest, Röszke, Idomeni, Lampedusa és most Moria. A migránsok egy darabig tűrnek, majd fellázadnak sorsuk ellen. Valahogy azonban mindig akkor lázadnak, amikor “helyzet” van. Véletlen lenne?

Ne legyenek kétségeink! Az újkori népvándorlásban sokan esélyt látnak az unió további föderalizációjára; a csökkenő lélekszámú és öregedő európai társadalmak vérfrissítésére; a fogyasztás szinten tartására és persze ezek mentén a saját hatalmuk megőrzésére. Ezért támogatják a migrációt. Berlin és Brüsszel a migráció kérdését európai szinten tartja, hogy arra “európai megoldást” találhasson. Néha persze “rá kell segíteni” a problémára.

Van képük hozzá.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ennyire “szabad” a mainstream média

A média hatalom. Leginkább a neoliberális mainstream hatalmon maradásának eszköze, ami a közösségi oldalak és az új nemzedékek megjelenésével átalakulóban van. A mainstream elit foggal-körömmel ragaszkodik valóságértelmezési monopóliumához, holott tudniuk kellene: mindig van másik! Elit és média is…

Az Index kapcsán sokadszorra adják elő itthon és a nemzetközi balliberális “civil-“ és médiavilágban a hattyú halálát. Pedig a képlet egyszerű: a XX. századi hírportál oligarcha tulajdonosai dobták őket üzleti modellje kifutott, a szerkesztőség nem fogadott el kormányzati hirdetéseket, és a XXI. századba átvezető új modellre is nemet mondtak. A kormánypártisággal aligha vádolható tulajdonosnak az átszervezési terv kiszivárogtatása és elutasítása után nem maradt más választása, mint kirúgni a főszerkesztőt, akit a szerkesztőség zöme követett.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Mi történt az angoloknál?

Igencsak meglephette a brit választás eredménye azokat, akik a mainstream nyugati sajtóból tájékozódnak.

Onnantól kezdve, hogy október végén a londoni alsóház megszavazta az előrehozott választásról szóló indítványt, a liberális média foggal-körömmel igyekezett bebizonyítani, hogy Boris Johnson nem fogja tudni megnyerni a választást, és marad a patthelyzet. A választók azonban – ahogy ezt az utóbbi évek számos európai és tengerentúli voksolása világossá tette – nem veszik készpénznek az establishment jóslatait, inkább mennek a saját fejük után. Így történhetett meg, hogy Boris Johnsonék fölényes győzelmet arattak a tegnapi voksoláson, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt pedig történelmi vereséget szenvedett el. A Konzervatív Párt kényelmes többséget szerzett a parlamentben és – Boris Johnson szavaival élve – „erőteljes új felhatalmazást kapott” a brexit végigvitelére. Politikai szempontból ez az előrehozott választás valójában egy újabb népszavazás volt a brexitről, amelyen a brit szavazók kiálltak egy fontos – ám az establishment által egyre inkább elfeledett – európai érték, a demokrácia mellett.