Most akkor mi is a baj az oktatásban?

A köznevelés 2010 utáni átalakítása a magyar oktatás 1990 óta mélyülő problémáit a gyökerénél fogva orvosolja.

(Pedagógustüntetés március 15-én.)

A McKinsey tanácsadó cég 2007-es korszakalkotó tanulmányában rámutatott, hogy összesen három tényezőn múlik egy oktatási rendszer sikere. Az első és legfontosabb, hogy tanáraink mennyire tehetségesek. A második, hogy ha már tehetségesek, rendelkeznek-e olyan tanítási módszerekkel, amelyekkel le tudják kötni a diákok figyelmét. A harmadik kiemelkedően fontos szempont, hogy az oktatási rendszer képes legyen a családi háttérből adódó egyenlőtlenségeket mérsékelni. Vagyis hogy a budai jólétbe és az ózdi nyomorba beleszületett gyerek sorsa ne pecsételődjön meg már születésének pillanatában. Mindezek tükrében vegyük górcső alá a magyar köznevelési rendszer állapotát és a 2013 utáni, jelenleg hevesen vitatott reformokat.


Máthé Áron
Máthé Áron történész

Március 15. A magyar szabadság napja

Az ezer éves magyar államiság második ötszáz évében a magyar politikusok és gondolkodók számára állandó problémát jelentett egy-egy kiemelt birodalmi központhoz való viszonyulás kérdése. Ez a birodalmi központ az évszázadok sűrűjében általában Bécs volt. Külön érdekesség, hogy a birodalmi központból kiszemelt célok és törekvések majdnem mind zsákutcának bizonyultak, míg a magyar érdekek valamiért szinte mindig egybeestek – volna – az összbirodalom hosszú távú, valódi érdekeivel.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át 
A múltnak tengerén, ahol szemem 
Egekbe nyúló kősziklákat lát, 
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.

(Petőfi)

(Zászlófelvonás katonai tiszteletadással az 1848-49-es szabadságharc 168. évfordulóján az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2016. március 15-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)


Ifj. Lomnici Zoltán
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A kvótarendszertől Schengenig – egy hamis diverzifikáció csapdájában

Az Európai Unió Bírósága jogértelmezést ad ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák, ezen túlmenően pedig rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat.

Miután az uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendeletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba, több tagállam kilátásba helyezte, hogy az EU Bíróságán támadja meg a döntést. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján ezen megsemmisítés iránti perre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező szerint a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. A benyújtandó keresetben meg kell jelölni a semmisségi okokat (cas d’ouverture) – lehet kérni a luxembourgi székhelyű Bíróság szabályzatának 160. cikke alapján a tanácsi határozat végrehajtásának felfüggesztését – és a szóbeli és írásbeli szakaszból álló processzus végén a legfőbb uniós ítélkezési fórum alapvetően ex tunc, azaz visszamenőleges hatályú döntést fog hozni, amely mindenkire (erga omnes) kötelező és ítélt dolognak (res judicata) minősül, azaz tárgyügyben újabb eljárás nem kezdeményezhető.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Ajtócska oldalelemekkel

Ha valamit úgy építenek, mint egy kerítést, és úgy néz ki, mint egy kerítés, akkor az bizony egy kerítés.

Akinek még mindig nem esett le, hogy egyes nyugat-európai vezetők milyen játékot űznek Magyarországgal, annak az osztrák politika elmúlt fél évét ajánlom figyelmébe.

Miután az osztrák politikusok fél éven át bennünket savaztak (értsd: náciztak), most mindent ugyanúgy csinálnak, mint mi. Az osztrák rendőrök is ugyanúgy dobálják az élelmet a migránsoknak, mint ahogyan azt a világsajtót bejárt röszkei szendvicsdobálós felvételen láthattuk. Ausztriában is ugyanúgy tüntetnek az "emberi jogaikban" megsértett bevándorlók, mint tették azt a Keleti-pályaudvarnál. És láss csodát, mára az osztrák politikai vezetés is eljutott a kerítésépítés gondolatáig.

A végén kiderül, hogy amint egy nyugati országot megcsap a valóság szele, épp ugyanolyan intézkedéseket hoz, mint amilyeneket mi. A különbség annyi, hogy ezek a kellemetlen fuvallatok Európának ezt a huzatos keleti részét, ahol Magyarország is fekszik, hamarabb érik el.