A szabadságpárti osztrák miniszterek nem viccelnek. A 2017 őszén bevándorlásellenes programmal megválasztott bécsi kormány programjának megvalósításaként bevezetnék a munkaképes migránsok kötelező közmunkáját.
Voltak már korábban is hasonló kezdeményezések, ám azok rendre elbuktak a már állampolgársággal rendelkező migránsok szavazataira pályázó szocdem és zöld politikusokon. Az EP-választás előtt harsányan bejelentett tervezet a magyar közmunkát másolja, a 33 000 munkaképes migránsnak a javaslat szerint közterületeket kell takarítania, parkokat és zöldfelületeket kell ápolnia. A munkáért óránként másfél eurot kapnának.
A bécsi Kurier napilap számára készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 72 százaléka támogatja a kezdeményezést, és örülne, ha az életerős fiatal férfiak nem csak vinnének a közösből, hanem a társadalom hasznos tagjaivá válnának.
(Kép forrása: itt.)
Három pénzügyi és egy szimbolikus jelentősége van annak, hogy visszafizettük az utolsó részletét az EU/IMF hitelnek.
(Karikatúra az adóoptimalizáló multikról és az adóterheket viselő alkalmazottaikról.)
Közel 40 éve tartó tendencia a világban, hogy a tőkejövedelmek (továbbiakban az egyszerűség kedvéért tulajdonosi jövedelmek) részesedése az összes megtermelt jövedelemből folyamatosan növekszik, míg a munkajövedelmeké ezzel fordítottan arányosan csökken. Ennek számunkra legkézzelfoghatóbb tünete, hogy míg az egy foglalkoztatott által előállított jövedelem Magyarországon megtriplázódott 1970-2010 között, addig az átlag munkavállaló nettó reálbére csupán 28 százalékkal nőtt. Az USA-ban a 80-as évek eleje óta megduplázódott a GDP, míg az átlag jövedelem lényegében nem változott. Világméretű tendenciáról beszélhetünk tehát, ami hazánkban az átlagnál jobban érezteti hatását.
Számos, korábban szidott és lesajnált “politikai hungarikum” fut be európai karriert. A határkerítés és a tranzitzóna után most éppen az ágazati különadók (“multiadó”) iránt nő az érdeklődés. Az új varsói kormány a lengyel családok szociális támogatását fedezné ilyen forrásból. A minap az Európai Bizottság is bejelentette, hogy lecsap az “adóoptimalizáló” (=adócsaló) multikra, akik évi 50-70 milliárd euróval rövidítik meg a tagországok költségvetését.
(Moscovici uniós biztos az adóoptimalizáció hátrányait bemutató kisfilmben.)