Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszel LMBTQ-kártyája

Miért támadja Brüsszel ennyire hevesen Lengyel- és Magyarországot?

Brüsszel és Berlin a tagországokat két intézményen keresztül tartja sakkban: a központi bank (EKB) és az uniós bíróság (EUB) által. Mivel nem vagyunk az euró(adósság)zóna tagjai, marad(na) az uniós bíróság. Ha ennek hatalmát is sikerül most visszanyesni, a V4-országok idővel nettó befizetővé és meghatározó tényezővé válnak. Pont ezt akarják elkerülni.

Az Euroszojuz a Hidegháború szülötte, az akkori amerikai befolyási övezetbe tartozó országok alapították. Nagyjából azonos fejlettségű országok voltak a tagjai, amelyek alkuk sorozatán keresztül találták meg a számításukat. Ebben a szakaszban még a (szociális) piacgazdaság biztosította a gazdasági növekedést és a széles jólétet. Az egyes tagországok nemzeti érdeke összeegyeztethető volt a jól felfogott európai érdekkel, ezért szoktuk Helmut Kohl és François Mitterand példáját nosztalgiával emlegetni, akik ebbe a mátrixba integrálták a kisebb és közepes tagországok érdekét. Röviden az integrációt akkor még a win-win-helyzetek jellemezték.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Brüsszel “szégyenletes” ítélete

“Ez már az ítélet” – mondta Pelikán elvtárs a Tanú című filmben, amikor véletlenül rossz dokumentumot adtak a kezébe. Az embernek akaratlanul is ez a jelenet jut eszébe, amikor a bizottság elnökének kötelezettségszegési eljárással való fenyegetőzését hallja.

Tegyük világossá: a gyermekvédelmi törvény a kiskorúakat védi az LMBTQ és a gender-ideológia manipulációjától. Mivel a gyerekeket könnyű befolyásolni és az oktatási intézmények nevelői és tanárai – valamint az oda meghívott előadók – a szemükben tekintélyszemélyek, az iskolában és más, “hivatalos” helyen elhangzó vélemény számukra még nem egy a sok közül. Talán ezért támadják ennyire a magyar törvényt, mivel itt, az óvodákban és iskolákban akadályozza meg a propaganda kifejtését.