Maczkó Ú. Róbert
Maczkó Ú. Róbert filozófus

Egy nehéz nap

Rossz nap volt a tegnapi a haladás honi hívei számára (is). A minap jelent meg a Trump elnök választásában állítólag szerepet játszó orosz befolyást vizsgáló ún. Mueller-jelentés. Ez pedig azt tartalmazza, hogy nincsenek bizonyítékok az orosz befolyásra.

Ami, egyébként, már csak a józan ész szerint is, a vizsgálat kezdetekor nyilvánvaló volt, hiszen elképzelhetetlen, hogy több ezer kilométerről befolyásolják több mint százmillió amerikai választó véleményét. Mert ugyebár az ún. „közösségi média” amit e befolyásolás fő eszközeként megneveztek egyáltalán nem gyakorol akkora valós hatást, mint amekkorát tulajdonítanak neki. Ehhez elég csak egy pillantást vetni arra, hogy a honi ellenzéki tünciken hányan jelzik részvételüket, egyetértésüket a Facebookon és hányan mennek el valójában. Mert egy dolog kattintani és egy másik valójában cselekedni.

Gyakorlatilag Trump megválasztása óta terjesztik a haladó sajtóorgánumok ezt a legendát az „oroszok” által meghekkelt választásokról, mindenféle bizonyíték nélkül. Ennek egyik, tán a fő oka, a hitetlenkedés volt. El nem tudták képzelni, hogy a „nép” nem egy frusztrált, hazug vénasszonyt választott, akit ők javasoltak, hanem Trumpot. Ezért kellett hirtelen egy bonyolult és hihetetlen összeesküvés elméletet kreálni. Ez az elmélet aztán kikelt és szárnyra kelt a haladó médiában, szerte a világban, ahol ilyeneket olvasnak, hallgatnak, vagy néznek. Végül már mindenütt az orosz medve karmos mancsát látták, ahol nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan ők szerették volna.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Kémvád a brit Munkáspártban

A liberális elit másfél éve próbálja bebizonyítani, hogy Trump orosz ügynök – mindeddig sikertelenül. Miután a demokraták elbukták a 2016-os elnökválasztást, a CNN kirobbantotta a botrányt: az amerikai hírszerzés információi szerint az oroszok aktívan beavatkoztak az elnökválasztásba, az orosz titkosszolgálat segítette Trump elnökké választását. Ettől kezdve a mainstream média Trumpot az oroszok bábjaként kezelte.

A legtöbb vád már megbukott, sőt az egyik jelentésről az is kiderült, hogy azt maguk a demokraták hamisították. Arról a teljes nemzetközi sajtó által felkapott dokumentumról van szó, amely szerint Trump kampánycsapata kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, utóbbiak pedig segítséget nyújtottak a demokraták elleni küzdelemben – ezt a jelentést egy bevallottan Hillary Clinton által fizetett egykori brit titkosszolga állított össze. Egy másik titkosszolgálati forrásról – akinek a CIA közel százezer dollárt fizetett – egyszerűen kiderült, hogy teljesen hiteltelen: a Trump állítólagos orosz kapcsolatait bizonygató dokumentumok valójában összeollózott újságcikkek voltak.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Szegény Spinoza

Nem is olyan régen a liberális véleménygrófok a Jobbikot még a kormánypártok ellenzéki segédcsapatának tartották, azt sugallva, hogy éles hatalmi helyzetben a szélsőjobb összeállna Orbánékkal, avagy Orbánék a szélsőjobbal, mindegy. Egyik kutya, másik eb, szóval összenő, ami összetartozik, akkoriban ez volt a liberális kórus főszólama.

No de, hol van már a tavalyi hó? Minap a Spinoza-ház langymelegében bizony az utolsó pelyhéig elolvadt. Mi több, Heller Ágnes asszony egy internetes fórumon még áldását is adta a Vona Gáborral való kokettálásra, a nagy cél, Orbán Viktor megbuktatása érdekében. Semmit sem feledve, de mindent megfontolva, maradék híveit feloldozta az önmarcangolás, a sokakban nyilván feltoluló gyomortáji öklendezés kényszere alól.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Illő szerénység

Guy Verhofstadt megint nácizott.

Azért az mégiscsak elképesztő, hogy egy olyan ország volt miniszterelnöke akarja Lengyelország nyakába varrni Auschwitz-ot, amelynek uralkodója legalább 6 millió embert dolgoztatott halálra a kongói kaucsukültetvényeken, csak hogy felhúzhasson még egy-két kastélyt Belgiumban.

Ennyit szeretnék hozzáfűzni Guy Verhofstadt minapi felszólalásához.

 

(Kép forrása itt.)