Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Felébred-e Brüsszel?

Most, hogy Lenin egyre népszerűbbé válik Nyugat-Európában, kezdjük is egy tőle származó idézettel: a gyakorlat az elmélet igazságának próbaköve.

Szép dolog a nyílt társadalomról elméletet szőni, a valódi kérdés ugyanakkor az, hogy mi történik, ha baj van. Akkor is igazak ezek a liberális elvek? Vajon kiállja-e a nyílt társadalom elmélete a gyakorlat, a válság próbáját? Vagy a liberálisok is úgy működnek, mint az átszoktatott balkezesek, akik ugyan decensen használják a jobb kezüket, de ha borul a pohár, akkor mégis rögtön bal kézzel kapnak utána. 


Maczkó Ú. Róbert
Maczkó Ú. Róbert filozófus

A tudomány szabadságáról

Itt tartunk négyszáz évvel Galilei után. A tudomány és a vélemény szabadsága újra csak addig érvényes, amíg hittételeket nem érint.

1633. június 22-én, majd négyszáz évvel ezelőtt, az Inkvizíció bírósága Rómában ítéletet hirdetett egy bizonyos Galileo Galilei ügyében. Az illető alapvető bűne az ún. „heliocentrikus” világkép tanítása volt, mely szerint a Föld a nap körül kering. Ezt ő Kepler nyomán hirdette, de maga is végzett kísérleteket, melyek – szerinte – ezt a nézetet igazolták. Az ítélet eltiltotta a további „tévtanok” terjesztésétől és hátralévő életét házi őrizetben töltötte. (A dolog valójában sokkal bonyolultabb és Galilei szerepe is jóval vitathatóbb, de ez most mellékes. Így tanítják és kész.) Galilei a felvilágosodás hőse lett. A későbbiekben a nyugati világot meghódító szekuláris és liberális gondolkodás a tudományos szabadság hőseként tekintett rá. Annak igazolásaképpen, hogy bármilyen ideologikus beavatkozás a tudomány ügyeibe káros és veszélyes, mert hátráltatja a tudomány haladását. Galilei peréből a tudomány szabadságának tantétele lett, gondoljunk csak az MTA, vagy a CEU ügyében hangoztatott álláspontokra, melyek a „tudomány szabadságát” féltették és féltik óriási hangerővel.