Galló Béla
Galló Béla politológus

Ideje búcsúzkodni

Pár éve "A halottkém jelenti" címmel írtam néhány blogot erre a fórumra, az MSZP hosszú agóniájáról. Merészeltem megelőlegezni azt a végeredményt, aminek előbb-utóbb nyilvánvalóan be kell következnie.

Lendvai Ildikó most mintha megerősítené a halotti bizonyítványt. Azt mondja, pártjának feltehetőleg nincs már sok hátra, az MSZP-nek hamarosan annyi. Ő, aki maga is tevékeny előidézője volt ennek az agóniának, közelről és felülről látott mindent, a végkifejletet így minden bizonnyal pontosabban ítéli meg nálam.

Ne higgyenek nekem, higgyenek neki.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A halottkém jelenti 2.

Rút politikai és erkölcsi öngyilkosság lenne összefogni a Jobbikkal, nem, nem, soha! – mondja Lendvai Ildikó, és ebben történetesen igaza van. Tényleg nem mindegy, hogyan tűnik el egy párt: rútul végzi-e, avagy kevésbé rútan.

A maga részéről világos üzenet ez a „pusmogó” liberális háttér-moguloknak, kik az MSZP-t még haló poraiban is irányítanák, s különösebb erkölcsi fakszni nélkül biztatnák a lehető legrútabb halálnemre.

Tudjuk persze, hogy a kommunista és a szélsőjobbos szavazóbázis alsó szegmensei olykor felcserélhetők: egykor Rákosi Mátyás maga adta ki az ukázt, hogy a kisnyilasok előtt legyen csak nyitva a kommunista párt kapuja, 2010-ben pedig Vonáék söpörtek be tömegesen elárvult baloldali szavazatokat a legsanyarúbb sorban tengődő Észak- és Kelet-Magyarországról.