Örömmel jelenthetjük, hogy az ajánlat megérkezett! Gyurcsány Ferenc konszenzusos javaslatot tett a nemzeti korrupció mértékére: 20 százalékos visszacsorgatási arányt jelölt meg, mint elfogadható mértéket.

(Demszky Gábor és Hagyó Miklós)

2010-14 között a baloldal még a demokráciát féltette. A demokrácia azonban köszöni szépen, jól van, és működik. 2014 után lemezt cseréltek, az ideák fennkölt világából alászálltak a materializmus talajára, és onnantól kezdve éjjel-nappal korrupciót kiáltanak, az oktatás és az egészségügy miatt aggódnak. A 4-es metróról szóló, most elkészült brüsszeli jelentés úgy hiányzott nekik, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Ha eddig Brüsszel volt a hivatkozási alap (pl. a hírhedt Tavares-jelentésnél), akkor talán az OLAF jelentését is elfogadják. De nézzük szép sorjában!

(Kép forrása: itt.)

Társadalma válogatja, miként rezonál a korrupcióra. Mindennapi tapasztalata, avagy csupán ritka (ha nem is kivételes) „élménye”-e. Mi az efféle botrányokat hosszú évek óta nemigen ússzuk meg, kellő pillanatban a politikusok mindig előkapják ezt a „csodafegyvert”.

December 9-én, a Korrupcióellenes Világnapon elhangzott egy érdekes mondat Amerikában. Az amerikai Külügyminisztérium (Department of State) polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára, Sarah Sewall a Carnegie Alapítvány által „Új frontok a korrupció megértésében és leküzdésében” címmel rendezett program egyik előadójaként mondhatni elszólta magát. Felszólalásában ugyanis elmondta: két tucat közép- és kelet-európai országban dolgoznak olyan akcióterveken az amerikai nagykövetek, amelyekkel el tudják érni a közeljövőben, hogy korrupcióellenes reformintézkedéseket vezessenek be a szóban forgó államokban.