A nemzetközi helyzet fokozódik! – A Tanú című film örök igazsága most aktuálisabb, mint valaha, bár a 2010 óta eltelt időszak sem szűkölködött a kihívásokban. A 2002-2010 közötti „nyolc elvesztegetett év” balliberális kormányzása alatt az ország államcsőd közeli állapota jutott, a GDP tekintetében megelőzött bennünket a 2020 végén általunk ismét visszaelőzött Szlovákia, míg Románia az uniós támogatások, valamint a többmillió kivándorló hazautalásai miatt pedig felzárkózott hozzánk.

A Gyurcsány Ferenc szerint „Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány” neoliberális közgazdászok és a baloldali propagandasajtó azt szajkózta, hogy megszorítások az IMF nélkül nem lehet válságot kezelni, ráadásul 2011 végén megpróbálták bedönteni forintot, így próbálva megbuktatni a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jogi keretét akkor kialakító kormányt. Akkor a terhek igazságos megosztásába a multicégeket és a bankokat is bevonták, így hazánk nem jutott az euró(adósság)zóna déli államainak sorsára, ahol a családokkal és hazai cégekkel fizettetnék meg a kilábalás árát.

A magyarokról az 1990-es évek elején azt mondták, hogy utolsóként mennek be a forgóajtón és elsőként jönnek ki. A mondás mára ismét igazzá válik. Hogy miért? A magyar kormány sikeres járványkezelése miatt, amely sokadszorra előzte be a mezőnyt, vagy ahogy pestiesen mondják, kanyarban előz.

Miben különbözik a magyar járványkezelés a nyugati mainstreamtől? Melyik az a három dolog, amit a mi kormányunk jobban csinál, mint mások?

Az első a hungarikumnak számító Nemzeti konzultáció, amely a részvételi demokrácia  eszközeként két választás között is biztosítja a beleszólás és vita lehetőségét. Még azok is elmondják véleményüket — például a közösségi , vagy ellenzéki médiában — a kérdésekhez kötődő témákban, akik nem töltik ki az íveket. Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiakat. Az őshonos kisebbségek jogait szavatoló Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörték az asztalról. Azt pedig, hogy az európaiak akarnak-e 34 millió migráns-állampolgárt, csak a médiában közlik és nem kérik ki a vén kontinens lakóinak véleményét.

A Nemzeti konzultáció vitát generál és ütközteti az alternatívákat és pont ez a demokrácia lényege: ütközzenek az alternatívák, ötletek és érdekek, majd a végén szülessen konszenzus. A magyar járványintézkedéseket talán ezért is fogják el többen.

Pezsdíti a vitát.

Jó hír ez nekünk, elemzőknek, hogy a szakmánk mégis él, sőt a szakma doyenje ismét a fedélzeten van, még ha általában semmiben sem értünk egyet. Így van ez a mostani interjújával is, amelyben több érdekfeszítő megfejtést is olvashatunk az önkormányzati választásokról. Ezekre szeretnék most röviden reagálni, segítve Gábor visszarázódását a szakmába.

A beszélgetés első témája az eltérő közvélemény-kutatási eredmények: míg a Medián szerint mindössze 1, a Nézőpont Intézet szerint 18 százalékpont Tarlós előnye Karácsonyhoz képest. Török szerint „ilyen brutális különbségek nem szoktak lenni a kutatóintézetek számai között”, illetve, „amíg korábban inkább csak az interpretációk különböztek élesen, most már a számok is”.

A helyzet drámaiságát árnyalja, ha visszaemlékezünk a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző mérésekre. 2018 márciusában a teljes népesség körében a Medián 29 százalékpontos különbséget mért a két legerősebb versenyző között (Fidesz: 41%, Jobbik: 12%), a Nézőpont is hasonló eredményre jutott, 32 százalékpontos különbséget mérve (Fidesz: 41%, Jobbik: 9%). Ezzel szemben a Publicus mindössze 11 százalékpontos előnyt jósolt a kormánypártoknak (Fidesz: 25%, Jobbik: 14%).  Tehát a felmérések közti eltérés tavaly tavasszal még meg is haladta a mostani különbséget.

A szabad világ vezetője felhívta a magyar miniszterelnököt. Két szövetséges ország vezetője között ez egy bevett dolog, ám most mégis különös jelentősége van. Az USA-ban november 6-án tartják az időközi választásokat, és a Republikánus pártnak meg kell küzdenie többsége megőrzéséért. Trump elnök a bevándorlásban látja azt a témát, amivel ez sikerülhet.

A kiindulási helyzet kedvező, Trump elnök hívei két év után is lelkesek és aktívak. Míg a tavaly decemberi időközi alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt 22 000 szavazattal előzte be a republikánus jelöltet, addig a Pennsylvania 18-as választókerületében idén márciusban tartott pótválasztáson a republikánus jelölt már csak 755 vokssal maradt le demokrata riválisa mögött.