Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Kanyarban előzni

Már megint mi jártunk jól! Persze nem véletlenül, ehhez kell a magyar kormány járványkezelésének három jó döntése is.

A magyarokról az 1990-es évek elején azt mondták, hogy utolsóként mennek be a forgóajtón és elsőként jönnek ki. A mondás mára ismét igazzá válik. Hogy miért? A magyar kormány sikeres járványkezelése miatt, amely sokadszorra előzte be a mezőnyt, vagy ahogy pestiesen mondják, kanyarban előz.

Miben különbözik a magyar járványkezelés a nyugati mainstreamtől? Melyik az a három dolog, amit a mi kormányunk jobban csinál, mint mások?

Az első a hungarikumnak számító Nemzeti konzultáció, amely a részvételi demokrácia  eszközeként két választás között is biztosítja a beleszólás és vita lehetőségét. Még azok is elmondják véleményüket — például a közösségi , vagy ellenzéki médiában — a kérdésekhez kötődő témákban, akik nem töltik ki az íveket. Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiakat. Az őshonos kisebbségek jogait szavatoló Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörték az asztalról. Azt pedig, hogy az európaiak akarnak-e 34 millió migráns-állampolgárt, csak a médiában közlik és nem kérik ki a vén kontinens lakóinak véleményét.

A Nemzeti konzultáció vitát generál és ütközteti az alternatívákat és pont ez a demokrácia lényege: ütközzenek az alternatívák, ötletek és érdekek, majd a végén szülessen konszenzus. A magyar járványintézkedéseket talán ezért is fogják el többen.

Pezsdíti a vitát.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Válasz Török Gábornak

Török Gábor, miután több mint négy évvel ezelőtt holttá nyilvánította a politikai elemzést, feltámasztotta hamvaiból és interjúkat ad.

Jó hír ez nekünk, elemzőknek, hogy a szakmánk mégis él, sőt a szakma doyenje ismét a fedélzeten van, még ha általában semmiben sem értünk egyet. Így van ez a mostani interjújával is, amelyben több érdekfeszítő megfejtést is olvashatunk az önkormányzati választásokról. Ezekre szeretnék most röviden reagálni, segítve Gábor visszarázódását a szakmába.

A beszélgetés első témája az eltérő közvélemény-kutatási eredmények: míg a Medián szerint mindössze 1, a Nézőpont Intézet szerint 18 százalékpont Tarlós előnye Karácsonyhoz képest. Török szerint „ilyen brutális különbségek nem szoktak lenni a kutatóintézetek számai között”, illetve, „amíg korábban inkább csak az interpretációk különböztek élesen, most már a számok is”.

A helyzet drámaiságát árnyalja, ha visszaemlékezünk a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző mérésekre. 2018 márciusában a teljes népesség körében a Medián 29 százalékpontos különbséget mért a két legerősebb versenyző között (Fidesz: 41%, Jobbik: 12%), a Nézőpont is hasonló eredményre jutott, 32 százalékpontos különbséget mérve (Fidesz: 41%, Jobbik: 9%). Ezzel szemben a Publicus mindössze 11 százalékpontos előnyt jósolt a kormánypártoknak (Fidesz: 25%, Jobbik: 14%).  Tehát a felmérések közti eltérés tavaly tavasszal még meg is haladta a mostani különbséget.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Orbán Viktor másodszor segít Trumpnak

A novemberi amerikai időközi választás előtt Donald Trump ismét a bevándorlást akarja központi kampánytémává tenni. Ezzel lett elnök, és most ezzel akarja a Republikánus párt kongresszusi többségét megőrizni. Orbán Viktor első kormányfőként támogatta az akkor még csak jelölt Trumpot. Most a hatékonyan működő magyar (és olasz) fizikai és jogi határzár lehet az a hivatkozási alap, amit Trump Merkel kancellár “Minden szírt befogadunk!” politikájával szembe állíthat.

A szabad világ vezetője felhívta a magyar miniszterelnököt. Két szövetséges ország vezetője között ez egy bevett dolog, ám most mégis különös jelentősége van. Az USA-ban november 6-án tartják az időközi választásokat, és a Republikánus pártnak meg kell küzdenie többsége megőrzéséért. Trump elnök a bevándorlásban látja azt a témát, amivel ez sikerülhet.

A kiindulási helyzet kedvező, Trump elnök hívei két év után is lelkesek és aktívak. Míg a tavaly decemberi időközi alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt 22 000 szavazattal előzte be a republikánus jelöltet, addig a Pennsylvania 18-as választókerületében idén márciusban tartott pótválasztáson a republikánus jelölt már csak 755 vokssal maradt le demokrata riválisa mögött.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Hat éves a Békemenet

Igen, már hat év telt el azóta, hogy 400 000 ember az utcára ment, és békés, méltóságteljes sétával kiállt a polgári kormány mellett. A 2012-es Békemenet azt üzente a világnak, hogy ha a spekulánsok be is tudják dönteni a forintot és a kormányt, egy új választáson megint a Fidesz/KDNP nyerne, és megint kétharmaddal.

Hisznek a szeretet és az összefogás erejében!

Azóta még öt Békementet rendeztek, a legutolsót pont az újabb kétharmados kormánypárti győzelmet hozó, 2014-es országgyűlési választás előtt. A Békemenet igazi hungarikum, a rendszerváltó országokban ugyanis jellemzően az adott kormány ellen szoktak tüntetni. Ilyen tüntetéseket – az élő és virágzó magyar demokrácia nagyobb dicsőségére – nálunk is hetente tartanak, ám ezek létszáma a legritkább esetben lépi át a 2-3000 főt. Szinte egy kezünkön megszámolhatjuk, hogy nyolc év alatt mikor vonult több tízezer ember a kormány ellen az utcára.