Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

890 ezer migráns, 23 milliárd euró, maradhat?

2015-ben hivatalosan 890 ezer migráns érkezett Németországba. Legalábbis ennyiről tudnak. A minap kiderült, hogy a német állam 2016-ban 23 milliárd eurót költött rájuk. A német politikusok szerint ez egy “jó befektetés”, amit a “menekülők” a munkájukkal fizetnek majd vissza. Összehasonlításul: jelenleg a migránsok kb. 10-15 százaléka dolgozik, és Törökország az EU-tól két évre 3+3 milliárd eurót kap az ottani 3 millió szír menekült ellátására.

"Dolgozni akarunk, nem aludni!"

Meg kell hagyni, Soros György ért a számokhoz! A főspekuláns tavaly az Európai Parlamentben még évi 30 milliárd euró hitel felvételét javasolta az EU-nak, az általa korábban befogadni javasolt évi egymillió migráns új életének integrációjának finanszírozására. A nagyságrend stimmel, bár a német számok azt mutatják, hogy a Soros által 2015-ben javasolt évi 15 ezer euró (kb. 4,5 millió forint) helyett átlagban 26 ezret (kb. 8 millió forintot) költöttek minden egyes migránsra. Mindig is tudtuk, Nyugat-Európa drága hely. A 23 milliárd euróban (ami kb. két Paks 2 árának felel meg) csak a költségvetési kiadások vannak benne, az önkéntesek munkája nincsen!


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Aki időt nyer…

Ha sok migránst befogadsz, folytathatod az eladósodást – ezt üzeni Brüsszel.

Két héttel ezelőtt Brüsszel elfogadta a Matteo Renzi vezette olasz kormány 2016-os költségvetését. A Financial Times szerint Brüsszel „soha nem látott” rugalmasságot tanúsított az olasz adósságcsökkentési folyamat kapcsán. Renziék gyakorlatilag minden engedményt megkaptak, amit csak kértek. Az olasz kormánynak küldött levelében a Bizottság ugyan felhívta Renziék figyelmét arra, hogy 2017-ben további takarékossági intézkedéseket kell véghezvinniük, de (többek között) egy 14 milliárd eurós költségvetési könnyítést azért megítéltek a javukra.

(Matteo Renzi és Gyurcsány Ferenc.)


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

A Fischer Iván-jelenség

A művészek szabálytalan személyiségek, bizonyos határokat azonban még ők sem léphetnek át.

Az elmúlt napok hazai sajtója Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetőjének fenyegetőző-hisztériakeltő akcióitól hangos. A visszafogottsággal nem vádolható Fischernél a zenekar csökkenő fővárosi támogatása miatt pattant el a húr.

(Kép forrása: itt.)

Nem az első alkalom, hogy a BFZ fenyegetőzéssel és demonstrációval próbálja megoldani konfliktusát a fővárossal. 1999-2001 között is ugyanez a lemez forgott: éles hangú üzengetések, tiltakozó aláírásgyűjtés, kamarazenés demonstráció a fővárosi közgyűlés előtt. A sors iróniája, hogy Fischerből már akkor is záporoztak a vádak, az akkori városvezetést kulturális bűnözőnek, tehetségtelen senkiknek titulálta, Demszky pedig hasonlóan indulatosan reagált, mint Tarlós.


Az EU nélkül nem fogunk fejlődni

Szívem szerint társadalmi vitát kezdeményeznék, de biztos vagyok benne, hogy a kutyát nem érdekli ez a téma, úgyhogy csak annyit teszek, hogy megírom ebben a posztban azt, ami szerintem Magyarország stratégiai fenyegetettsége.

A magyar nemzet nemzeti jövedelme termelése során képtelen annyit termelni, hogy fejlesztésekre is fussa – ha a jelenlegi nemzeti jövedelmet és kiadásainkat adottnak vesszük.

Csak akkor tellene fejlesztésre, azaz új kórházi műszerekre, illetve a fenntartásra, például az utak színvonalának megőrzésére, ha csökkentenénk az oktatási, egészségügyi, igazgatási vagy akár rendőri, katonai kiadásainkat.