Megadja Gábor
eszmetörténész
Kicsit sem érdekelt Bayer Zsolt kitüntetése. Önmagában ez a hír teljesen mínuszos volt számomra, különösen a nyári uborka-, pontosabban fröccsszezonban. Annál jobban szórakoztam viszont az ezt követő bohózaton. A balliberális értelmiség korábbi kitüntetettjei ugyanis sorra adták-adják vissza plecsnijüket. Játék és muzsika tíz percben.
(Részlet a Brian élete című vígjátékból.)
A bohózatba persze néhány kevésbé ízléses epizód is befészkelte magát. Ilyen volt például az, amikor a munkásőr morális felháborodástól vezérelve adta vissza saját kitüntetését, jelezve ezzel, hogy nem vállal közösséget a publicistával. Ez nagyjából annyira volt erkölcsileg értelmezhető, mintha a nyilas verőlegény reklamálna, hogy kérem, a szomszéd asztalnál zsidóviccet mesélnek. (Cserébe az, hogy hazánk egyik legnagyobb Lenin-fanja erkölcsi erodálódásról beszélt, tényleg szórakoztató volt.)