Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Orbán a legnagyobbak között

A hétvégén a horvátországi Dubrovnikban került sor a nyolcadik Kína-Közép-Európa csúcsra. A „16+1” ország találkozóján a kínai állam 16 közép-kelet-európai országgal folytatott tárgyalásokat és kötött együttműködési megállapodásokat.

A hétvégi csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök négyszemközti megbeszélést folytatott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel. Magyarország „keleti nyitását” a liberális média a szent közgazdaságtan doktriner gondolkodása alapján értelmetlennek, az européer politika szellemében pedig erkölcsileg elitélendőnek bélyegezte. Egyszerre mondták azt, hogy semmiféle gazdasági racionalitás nem támasztja alá a kormány tervét, hogy növelje az ázsiai országokkal folytatott kereskedelmünk volumenét, és állították, hogy Magyarország „elárulja a nyugati értékeket”, ha gazdasági megállapodásokat köt a keleti államokkal, elsősorban Kínával. Pedig elég lett volna csak egy pillantást vetniük a nyugat-európai államok és Kína közti kereskedelem volumenére, hogy belássák, a magyar kormány döntése gazdaságilag megalapozott, és egyébként is, a kereskedelem alapja az érdek, nem pedig az értékközösség.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Fordul a világ

Fontos geopolitikai szemléletet hagyott ránk, úgy értem, az egész világra, a pár napja elhunyt Zbigniew Brzezinski. Illúzióktól menteset, de valóságosat. Érdekközpontút, mégsem érték- és ideológiamenteset.

(Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Jimmy Carter amerikai elnök)

Tudta, hogy az értékek, ideológiák nemcsak fedőszínek, de olykor meg is határozhatják az érdekeket, lásd például többek közt az egykori vallásháborúkat. Életművének egészével lehetőleg minél pontosabb világérzékelést ajánlott nekünk ez a híres lengyel amerikai stratéga. A „van” és a „legyen” közötti különbség állandó mérlegelését. Egyszóval realistát.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Kínai drónok

Ha köldöknéző tekintetünket távolabbra, a globális horizontra emeljük, szembetűnő, hogy Kína milyen elánnal fegyverkezik. Hol van már a fölényes elzárkózás konfuciánus filozófiája, amely azt tanítja, fölösleges holmi barbár földek elfoglalásával bíbelődni. Hódítani? Minek? Mikor a világnak csupán Kína az a része, ami igazán számít, az emberiség maradéka pedig a határainál próbál megkapaszkodni.

(Kínai katonák masíroznak a Tienanmen téren.)


Az érme két oldala

Az Amerikában megszűnő munkahelyek nyertese a kínai középosztály.

Az amerikai gazdaság a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan több terméket importál, mint amennyit exportál, 2015-re pedig abszolút értékben a legnagyobb külkereskedelmi mérleg-hiánnyal rendelkezik a világon. A jelenségnek több magyarázata is van, a legfontosabb az úgynevezett Triffin dilemma: a dollár nemzetközileg elfogadott tartalékvaluta, mivel a világ legnagyobb gazdasága áll mögötte. A dollár iránti erős kereslet viszont felhajtja a dollár árfolyamát.