Galló Béla
Galló Béla politológus

Össze nem illő páros

Akár hosszantartó és súlyos következtetéseket is levonhatunk Donald Trump és Angela Merkel washingtoni találkozójából. Pedig az elnök ciklusa elején tart még, a kancellárasszony ezzel szemben a végén, így aztán elvileg mindkettőnek jól jöhetett a másik fontos társaságában mutatkozni.

Trump bizonyíthatta, hogy szokatlan stílusa ellenére jól érti a nemzetközi politika csízióit, Merkel meg a maga temperált visszafogottságában a felelős globális partner szerepét alakíthatta.

Közös sajtótájékoztatójukon szépen el is játszották ezt a variációt, ám az idill nem sokáig tartott.

A lényeget illetően ugyanis sokkal csúnyább a mérleg.


Az érme két oldala

Az Amerikában megszűnő munkahelyek nyertese a kínai középosztály.

Az amerikai gazdaság a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan több terméket importál, mint amennyit exportál, 2015-re pedig abszolút értékben a legnagyobb külkereskedelmi mérleg-hiánnyal rendelkezik a világon. A jelenségnek több magyarázata is van, a legfontosabb az úgynevezett Triffin dilemma: a dollár nemzetközileg elfogadott tartalékvaluta, mivel a világ legnagyobb gazdasága áll mögötte. A dollár iránti erős kereslet viszont felhajtja a dollár árfolyamát.


Egy övezet, egy út

Kína nyugati nyitása

Alig egy hete Kínában jártam. Egészen elképesztő az a fejlődés, amit tapasztaltam a hat évvel ezelőtti utamhoz képest. Nem is elsősorban az infrastruktúrára gondolok, hanem a kínaiak mentalitásában bekövetkező változásra. Annyira lenyűgözött a pekingi repülőtér hangulata (és lekötöttek az otthoni feladataim), hogy mire visszaértem a mosdóból belföldi csatlakozásomhoz, két kapuval és egy prímszámmal arrébb ültem le. Így annak rendje és módja szerint lekéstem a járatom. Mert ki gondolná magyar fejjel, hogy Peking és az onnan repülővel két és fél órára lévő 17 milliós Csuncsing (Chonqing) között fél óránként közlekednek a repülők, sűrűbben mint a volánbusz Miskolc és ’Barcika között. Azt végképp nem gondoltam volna, hogy velem, a cseppel a tengerben, a homokkal a sivatagban, szóval velem majd annyira készségesek lesznek, hogy pótdíj megfizetése nélkül átfoglalják a jegyem az egyik esti járatra, miután töredelmesen még azt is bevallom, hogy önhibámból maradtam le a csatlakozásomról.


A keleti nyitás szükségszerűség

Tények és tévhitek a keleti nyitásról.

1. A keleti nyitás gazdasági szükségszerűség. Napjainkban a 7 legnagyobb keleti gazdaság (az E7-ek, azaz East7), vagyis Kína, Brazília, India, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország 21 ezer milliárd dolláros éves GDP-je már majdnem akkora, mint a 29 ezer milliárdos G7-ek – USA, Kanada, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán – bruttó gazdasági termelése. A keleti régió összevont GDP-je  a PwC tanácsadó cég előrejelzése szerint 2050-re 140 ezer milliárdra nő, a G7-eké viszont csak 70 ezer milliárdra bővül. (Érzékeltetésképpen az éves magyar termelés 140 milliárd dollár.)