A jövőben senki sem fordulat közérdekű adatigényléssel az amerikai elnöki hivatal adminisztrációs irodájához. A Fehér Ház éppen március 16-án, a Nemzeti Információs Szabadság Napján döntött úgy, hogy eltörli a szövetségi szabályozást, amely információszolgáltatásra kötelezi az elnöki hivatalt. A jogszabály értelmében az elnöki adminisztrációs iroda 1966 óta az információs szabadságról szóló törvény (Freedom of Information Act, FOIA) hatálya alá esik. A szabályozás eltörlésével hivatalossá válik a Bush- és Obama-adminisztráció gyakorlata, vagyis a beérkező adatigénylések sorozatos elutasítása.

Elképzelem, ahogy brit civil szervezetek a Lordok Házának szétkergetéséről értekeznek alapjogvédő jelentésükben. Valahogy nincs előttem a kép.

Történt ugyanis, hogy három jogvédő szervezet közös elemzést adott ki az Alkotmánybíróság működéséről. Ebben a 2010 után megválasztott alkotmánybírák ítélkezési tevékenységét vizsgálták, és a kormánypárti szavazatokkal megválasztott testületi tagok többségbe kerülése előtti és utáni döntéseket elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy az Alkotmánybíróság jóval nagyobb arányban hoz a kormányzatnak tetsző döntéseket, mint korábban. Az elemzés itt olvasható.

Nagy értelmezési küzdelem látszik kibontakozni akörül, hogy milyen szabályok szerint fotózhatunk másokat: vannak olyanok, akik korlátozás nélkül – mondjuk a kép szereplőjének engedélye nélkül is – lehetővé tennék a fotózást, mások viszont ezt csak bizonyos korlátok között tartják lehetségesnek. A Kormány most beterjesztett törvényjavaslata nem a tartalmi értelemben hosszú évek óta változatlan szabályozást kívánja megváltoztatni, hanem a kikényszeríthetőséget akarja egyszerűbbé és az eljárást életszagúbbá tenni.