„Tekintettel arra”, „kitart amellett”, „emlékeztet”, „elítél”, „megjegyez”, „sajnálatosnak tart”, „megállapít”, „felkér”, „sürget”

Bizonytalan jogi fogalmak politikai fegyverré válnak. Mindez viszont nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg: gyengíti az uniós tagállamok közötti szolidaritást.

Az elmúlt héten az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ismét Magyarországgal foglalkozott, és – a kormánypárti politikus delegáció nagy sikereként – úgy döntött, hogy lezárja a hazánkkal szembeni „különleges eljárást”. Mindeközben az Európa Tanács másik szerve, a Velencei Bizottság egy héttel koráb+ban újabb ajánlásokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel összefüggésben. Az Európai Parlament pedig éppen néhány hete foglalkozott ismét – ahogy a baloldal hívja – „az aktuális magyar ügyekkel” vagy – ahogy a jobboldal hívja – a „Tavares II.”-vel. Még mindig nem könnyű tehát tisztán látni, hogy hogyan is állunk a magyar közjogi átalakítások miatt a külföldi partnereinknél. Az európai szervezetek jövőre vonatkozó tárgyalási ütemezési terveit nézve pedig arra kell készülnünk, hogy az elkövetkező hónapokban is futószalagon fognak érkezni a kérdésről az újabb – néhol meglehetősen ellentmondó – információk.

Éppen ezért az alábbiakban megpróbálom pontokba foglalva, rendszerezetten összeszedni, hogy hogyan is állunk most – politikai és jogi szempontból. Hátha ez segít a kívülállóknak is tisztábban látni.