A maga részéről világos üzenet ez a „pusmogó” liberális háttér-moguloknak, kik az MSZP-t még haló poraiban is irányítanák, s különösebb erkölcsi fakszni nélkül biztatnák a lehető legrútabb halálnemre.
Tudjuk persze, hogy a kommunista és a szélsőjobbos szavazóbázis alsó szegmensei olykor felcserélhetők: egykor Rákosi Mátyás maga adta ki az ukázt, hogy a kisnyilasok előtt legyen csak nyitva a kommunista párt kapuja, 2010-ben pedig Vonáék söpörtek be tömegesen elárvult baloldali szavazatokat a legsanyarúbb sorban tengődő Észak- és Kelet-Magyarországról.
No de, hol van már a tavalyi hó? Minap a Spinoza-ház langymelegében bizony az utolsó pelyhéig elolvadt. Mi több, Heller Ágnes asszony egy internetes fórumon még áldását is adta a Vona Gáborral való kokettálásra, a nagy cél, Orbán Viktor megbuktatása érdekében. Semmit sem feledve, de mindent megfontolva, maradék híveit feloldozta az önmarcangolás, a sokakban nyilván feltoluló gyomortáji öklendezés kényszere alól.
Gyurcsány Ferenc és a seregtelen, ámde komoly Karácsony Gergely arról győzködték Szél Bernadettet, hogy be kellene állnia az ellenzéki sorba, amelyről ugyan nem tudni pontosan, hol az eleje s a vége, viszont ezt ellensúlyozandó, határozott célkitűzése van: le kell váltaniuk Orbán Viktort. 2018-ban. Minden áron.
Nehéz helyzetben van a Jobbik. Egy-két sikeres húzás után megbízhatóan a rosszabbik lépést választják. A néppártosodásnak nevezett cukiságkampány és a párt jobbszélének ledarálása miatt átaludták a migránsválságot, a bevándorláspárti baloldal és a bevándorlásellenes Fidesz között a Jobbiknak sokáig nem volt érdemi üzenete.
Dübörög a cukiságkampány.