Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy ellenzéki pártok és pártszerű formációk jönnek-mennek, főpolgármester- és miniszterelnök-jelöltek tűnnek el a porondról, egyik napról a másikra. Legutóbb épp Botka László lépett vissza, a megsemmisülés szélére sodorva az MSZP-t. A szocialisták először a saját fejüket vágták le, most pedig az egyik karjukat: a pártnak nincs kormányfő-jelöltje és már sajtófőnöke sincs.

Meglepő volna? Ugyan miért?

Amolyan belvárosi aszfalton kiszámolt balliberális politikai matek ez. Ha minden ellenzéki adatot összeadnak, kétségtelenül jobban fest a végösszeg, mintha Vonát kihagynák az oszlopsorból. Az előbbi alapján lehet már álmodozni, az utóbbira pillantva azonban aligha.

Márpedig álmodozni, azt most nagyon muszáj nekik. Évek hosszú sorának folyamatos, de mindvégig büszke politikai tehetségtelensége után jószerivel csupán ez maradt a ballibeknek. Hiszen az SZDSZ Kis Jánostól Retkes Attiláig ívelő pályája végleg megszakadt, az MSZP-ről pedig egyelőre nem tudni még, vajon a lejtő alján van-e már, avagy ez még csak a közepe.

Megkezdődött az őszi politikai szezon, az utolsó a 2018-as országgyűlési választás előtt, amitől már csak szűk nyolc hónap választ el bennünket. Lássuk, hogyan fest a politikai erőtér most, 2017 nyarának utolsó napján!

Az ellenzék nem talál fogást a kormányon. A balliberális pártok 2010 után a demokráciát és a média szabadságát féltették itthon, valamint a számukra elérhető nemzetközi és uniós fórumokon. A magyar demokrácia és a média viszont köszöni szépen, külön-külön és együtt is jól van, működik.