Így van, hasonlata mégis pontatlan, analógiája görbe.

Izrael a második világháború után, mint hadiállam fogant, s képletesen szólva arrafelé még mindig fegyverrel a párnájuk alatt alszanak - olykor a lányok is.

Európa gazdagabbik részét azonban nehéz hozzá szoktatni az ilyesmihez.

Ami Macron-t szerintük különlegessé teszi, az a kora – akkor 38 éves –, a politikai tapasztalatlansága és a „nem érdekel, mit gondoltok” hozzáállása, amivel felbőszíti a saját táborában lévő ellenfeleit. Már akkor azt jelölték meg a fő kihívásként számára, hogy vajon általános népszerűségét politikai erőre tudja-e fordítani az En Marche-sal. Régóta próbál olyan színben feltűnni, mint egy olyan ember, akinek az élete nem a politikától függ, aki bármikor készen állna valami mást kezdeni, ha nem érné el, amit szeretett volna.

(Rendőrök és családtagok az orlandói mészárlás helyszínén.) 

„A politizáló értelmiség ezen a ponton teljes kudarcot vall. Rettenetes állandóan csak azt hallani, hogy a nemzetiszocializmus a barbárságba, a sötét középkorba, a humanitás előtti időkbe való visszaesés. Akik így beszélnek, aligha sejtik, hogy az élet szekularizálódása, amit a humanitás eszméje hozott magával, éppen azoknak a keresztényellenes vallási mozgalmaknak a táptalaja, amelyen például a nemzetiszocializmus is kinőhetett. A vallási kérdés ezen szekularizált szellemek számára tabu, és annak komoly és radikális felvetése az ő szempontjukból megfontolandónak tűnik – talán azért, mert ezt is a barbárságba és a sötét középkorba való visszaesésnek tekintik”. 

(Eric Voegelin)

„Szét kell zúznunk a bevett hagyományokat” (Mao Ce-tung)

(Kínai kisiskolások egy maoista tüntetésen a kulturális forradalom idején.)