Blöff volna?

Olaszország az EU egyik alapító tagja – és mostanság a migráció egyik leginkább érintett állama. Cél- és tranzitország egyszerre: aki nem Itáliát választja, onnan a szélrózsa minden irányába, de leginkább föl, a fejlett északi és nyugati országok felé tovább lehet spriccelni. Főleg a Földközi tenger felől érkeznek hozzájuk a migránsok, van, aki élve, van, aki holtan. Majd kétezer már a zsúfolt bárkákon elhunyt, avagy a tengerbe veszett emberek száma, noha még csak az év felénél tartunk.

Az elmúlt napokban a kormány kampányt indított a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló konzultáció kapcsán. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és tévedéseket a témával kapcsolatban.

1. „Az illegális bevándorlás nem is komoly probléma Magyarországon.”

Azt, hogy Magyarországot mennyire súlyosan érinti az utóbbi években a bevándorlási hullám, minden létező statisztika alátámasztja (sajnos). Az egy főre jutó menedékkérők számát tekintve Magyarország már a második az uniós tagállamok között – áll az EU statisztikai hivatalának jelentésében. 2013 és 2014 között a Magyarországon menedékjogot kérők száma 126 százalékkal növekedett, messze meghaladva az EU-s átlagot. 2015-re a helyzet még súlyosabbá vált. Az év első 5 hónapjában közel 50 000 illegális határátlépőt tartóztattak fel a magyar határon, ami több mint tízszerese az egy évvel ezelőtti adatnak. Idén várhatóan körülbelül 120-130 ezer illegális bevándorló fog érkezni hazánkba, elsősorban Koszovóból. Bár többségük egyelőre csak átutazik Magyarországon, a fogadó országok (Ausztria, Németország, Skandináv országok) határaik lezárását és a már ott lévő illegális bevándorlók visszatoloncolását tervezik Magyarországra. Emellett az Unió az Európában összegyűlt menekülteket kvóták szerint osztaná szét a tagállamok között. Magyarország így kettős nyomás alá kerülhet: a délről özönlő bevándorlók és a nyugatról visszatoloncolt migránsok kereszttüzébe.