Kié legyen a bank?

Ha a gazdaság egy hullámvasút, akkor a külföldi tulajdoni többség növeli a kilengéseket és azok meredekségét, a hazai pedig inkább csökkenti azokat.

Előző, a témával foglalkozó írásunkban arról volt szó, hogy 2008 után a hazai leánybankok feltőkésítése párhuzamosan zajlott a vállalati hitelezés csökkenésével és a bankok a megváltozott körülmények hatására hitelezés helyett inkább kockázatmentes jegybanki betétekben tartották pénzüket.

Nemzetközi összehasonlításban nézve Magyarországon különösen súlyossá vált a hitelszűke – 2010-től a vállalati hitelezés (GDP-arányosan) jobban elmaradt a trendjétől mint az eurózónában (miközben a bankrendszer korábban világszinten is magas, 20 százalékos átlagos tőkemegtérülésű volt). Az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott közép-európai országokat nézve csak Magyarországon és a Baltikumban csökkent 2009-től 2013-ig minden évben a vállalati hitelállomány. Persze nem csak Magyarország került nehéz helyzetbe – a kelet-európai és közép-ázsiai térség a válság előtti rendkívüli növekedés után aránytalanul nagy hitelszűküléssel szembesült.


Kinél a labda?

Görögország vagy kap pénzt a trojkától vagy csődöt jelent.

A ránk zúduló információáradatban ember legyen a talpán, aki átlátja a helyzetet. Amennyiben a politikai nyilatkozatokat nézzük, a kép egyszerű. Csak meg kell fordítanunk, hogy ki, mit mond. A trojka (EU, Európai Központi Bank, IMF) azt, hogy a görögöknél a labda, tegyenek már le végre valamit az asztalra. Ciprasz azt mondja, hogy letettek egy társadalom-párti, növekedésbarát javaslatot, ami reméli, benntartja Görögországot az euróövezetben.


Nem mindegy, hol a bankok széfje, ha nem hiteleznek

A kereskedelmi bankok több mint két éven át a kéthetes jegybanki betéteik után évi 270 milliárd forint kamatot realizáltak, ami a GDP közel 1 százaléka.

A közelmúltban olvastuk a Defacto blog bejegyzését, mely rámutat, hogy a külföldi bankok a válság alatt nem kivitték a pénzt, hanem behozták a tőkét meggyengült leányaik megtámogatására. Az adatok önmagukért beszélnek – a válság alatt és utána nőtt az országba áramló források mennyisége. Ez eddig egyértelmű; ha viszont a hazai hitelpiac valós problémáiról szeretnénk képet kapni, akkor más kérdéseket is érdemes felvetnünk.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Bankoljunk helyesen!

Jó ötlet-e a bankrendszer felét hazai tulajdonba adni?

A bankszektor a múlt héten megállapodásban vállalta, hogy (végre tényleg) jobban hitelezi a magyar gazdaságot. A kormány cserében minden eddiginél vonzóbb ösztönzőkkel próbálja a pénzpiacot mozgásba hozni, miközben optimizmusa óvatos marad.