Orbán Viktor joggal teszi fel azt a két kérdést Brüsszelben, hogy “Hová tűnt a pénz?” és “Hogyan jutott a csőd szélére az EU?”. A kérdésfeltevést a bizottság elnökének azon kérése indokolja, miszerint az EU hétéves költségvetéséből   (1,100 milliárd euró a 2021-2027 időszakra) már nem tudják az akut feladatok költségét fizetni, így friss pénzt várnak a tagállamoktól. Ukrajna támogatására (50 milliárdot), iparfejlesztésre (10 milliárdot), míg a migráció “menedzselésére” (15 milliárdot) kérnek. Ursula von der Leyen a korábbi hitelek megnövekedett kamatterhére további 19 milliárd eurót kér, ami összesen már erősen közelít a százmilliárd euróhoz.

A többletigény egy részét közös hitelből finanszíroznák, ami minimum amiatt abszurd, hogy Lengyel- és Magyarország még az előző hitelből sem kapta meg a nekik jogosan járó részt, és a brüsszeli elefántcsonttoronyban mindent megtesznek azért, hogy azt ne is kelljen kifizetni. Az új közös hitelt Ukrajna támogatására vennék fel, amit Magyarország tavaly már megakadályozott. Az akkori kompromisszum a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal teremtett elő 18 milliárd eurót, ami az ukrán állam 2023-ban víz fölött tartására szánt 3x18 milliárdos nemzetközi csomag EU-ra eső része volt. További 18-18 milliárdot az USA és más nemzetközi donorok adtak össze.