A határőrök folyamatosan küzdenek az illegális határátlépési kísérletek ellen – az év első hónapjában már több mint 3000 migráns próbált bejutni Magyarországra –, de a mostanihoz hasonló, tömegesen megszervezett agresszív akcióra legutóbb 2015 szeptemberében volt példa. Akkor több száz migráns rohamozta meg Röszke-Horgos határátkelőhelynél a déli határzárat, és kövekkel, botokkal, betondarabokkal, égő autógumikkal támadtak a határvédőkre.
(A líbiai parti őrség által a tengerből kimentett migránsok)
A terrorizmus és a tömeges bevándorlás között egyenes összefüggés van! Biztosítani kell a külső határokat, hogy a schengeni térségen belül fennmaradjon a mozgás szabadsága. A zöld határokat kerítéssel kell védeni az illegális bevándorlás ellen. Aki embercsempészeket fizet és tucatnyi határt lép át egy jobb élet reményében, az nem menekült — azt gondolhatnánk, hogy ezek a 2015 januári párizsi merényletek óta a közgondolkodás részévé vált bizonyságok. Mégis napról napra kell ezen állítások létjogosultságát és valóságtartalmát bizonygatni.
(Macedón rendőrök próbálják visszaszorítani a macedón határkerítésen átnyomuló bevándorlókat.)
A mai legfontosabb magyar belügyi kérdéseket a macedón-görög határon kell keresnünk. Ahol egy nem EU- és NATO-tag kis ország az EU és a NATO helyett védi az európai határokat. Nem második védvonal ez Magyarország szempontjából, hanem jelenleg inkább az első. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy ne a röszkei határszakasz legyen az első. Sőt, még csak ne is a második, hanem inkább a harmadik vagy a negyedik! Éppen ezért ma azon a határszakaszon történő események a legfontosabbak belügyi kérdések számunkra.
Mindezeket ugyanis már ismerjük a Veesenmayer-Vorosilov vonalon mozgó Goodfriendtől, akit azonban – be kár! – már kivontak a forgalomból. Rá és a kis pontjaira majd a végén visszatérünk.
Mindazonáltal e pontok többsége azért továbbra is megmosolyogtató. Persze, a fékek és ellensúlyok iránti aggodalmat jól ismerjük, ezzel kezdődik a Comprehensive Encyclopedia of Concerns & Worries. Két apró megjegyzés ehhez: először is, mintha az Egyesült Államok csak belföldi használatra szánná ennek alkalmazását. A külpolitikában-geopolitikában nem annyira örül bármiféle féknek vagy ellensúlynak. Másodszor, ha már említésre került az Alkotmánybíróság ügye, egy apró aggódás a részünkről is helyénvalónak tűnik. Mélységes tisztelettel viseltetünk az amerikai megoldás iránt, az azonban nekünk nem fér bele, hogy mondjuk öt nem választott ember döntsön tízmillió ember mindennapjairól, ahogy az történik odaát több százmillió ember esetében. With all due respect, az elmaradott magyarok ennél jobban bíznak a polgárokban.