Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Facebook vs. demokrácia

Néhány évvel korábban sokan még azt hitték, összeesküvés-elmélet, ma azonban már tény: a Facebook manipulálja a közösségi oldalon megjelenített tartalmakat politikai befolyásszerzés céljából.

Zuckerbergék első, nagy nyilvánosságot kapott „lebukása” 2014-ben következett be. Ekkor szivárogtak ki dokumentumok a vállalatóriás titkos pszichológiai kísérletéről, amely során közel 700 000 felhasználó hírfolyamát manipulálták. A felhasználók tudta és beleegyezése nélkül zajló kísérlettel Zuckerbergék azt akarták kideríteni, hogy a közösségi oldalon megjelent bejegyzésekkel, hírekkel tudják-e befolyásolni a felhasználók érzelmeit. Habár a kísérlet hivatalos eredménye nem ismert, de a későbbi fejlemények alapján biztosra vehetjük, hogy Zuckerbergék feltételezése megerősítést nyert. 2016-tól egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyekből világossá vált, hogy a Facebook aktívan manipulálja a közösségi oldalon megjelenő tartalmakat. A jobboldali hírek szisztematikus háttérbe szorítása, a migránsokkal kapcsolatos negatív hozzászólások törlése, profilok felfüggesztése, az „álhírek” elleni szent háború egytől egyig a hírek intézményesített manipulálásának, és így a felhasználók befolyásolásának az eszközei.

Sokan minderre csak legyintenek, mondván: akárhogy is manipulál a Facebook, engem nem tud befolyásolni, hiszen tudom, hogy miben mesterkedik. Igen ám, de a közösségi média befolyásolási technikája nem a tudatos énünkre, a racionalitásunkra hat, hanem egy sokkal nehezebben kontrollálható részünkre: az érzelmeinkre.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Mindhalálig Davos

A világ urai (vagy képviselőik) több mint négy évtizede gyűlnek már össze Davosban, hogy számba vegyék civilizációnk problémáit, és nemes szándékuk szerint hatékony megoldásféléket kínáljanak rájuk.

A világ ettől mindeddig még nem omlott össze, igaz, nem is javult.

A kedden kezdődött Világgazdasági Fórum most különösen borúsnak látja a helyzetet. Pontosabban azok a fejtágító tanulmányok láttatják ilyennek, amelyek az idei jeles alkalomra készültek.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A pénz erejével

Soros György fölöttébb érdekes figura. Típusának Balzac, ha élne, néhány sort bizonyára szentelne az „Emberi Színjáték”-ban. Könyörtelen spekuláns egyfelől, aki az egyik kezével országokat rendít meg, egzisztenciák sokaságát dönti romba, ám a másik végtagjával, „a világmérnökivel” úgymond javítana, hiszen vagyonának egy részét tudatosan ömleszti az általa üdvözítőnek propagált „open society”-ba, azaz a nyílt társadalomba.

„Nem tehetem, és nem is fogom vizsgálni a társadalmi következményeit annak, amit csinálok”, vallja a spekuláns, ami roppant logikus, mert ily módon azután annak rendje-módja szerint rögvest befektethet a romeltakarításba is.  


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Trump bosszúja?

Több, mint egy hónap telt el az ügy kirobbanása óta, de a Weinstein-botrány keltette hullámok még mindig foglalkoztatják az embereket. Amióta az Oscar-díjas amerikai producert több színésznő is szexuális zaklatással vádolta, sorra kerülnek napvilágra hasonló esetek. A zaklatási-molesztálási botrány mára túlnőtt Hollywoodon, és világszerte felzavarta az állóvizet.

Az ügy számos vonatkozásáról írtak már: értelmezték a PC-őrület újabb állomásaként, a nemek közti harc újabb bizonyítékaként és a fehér férfiak uralmának végeként egyaránt. A Weinstein-ügy hetekre, hónapokra témát biztosított a bulvárnak, a lapok azonban vagy megálltak a felületes bulvár-olvasatnál, vagy valamilyen magvas ideológiai üzenetet akartak kihozni belőle. De valóban csak erről van szó? Ha számba vesszük a botrány kirobbanásáról rendelkezésre álló információkat, akkor felvetődhet bennünk a gyanú, hogy a színfalak mögött a Weinstein-botrány valami másról szól.

Harvey Weinstein bőkezű támogatója volt mind Barack Obama, mind Hillary Clinton kampányainak.