Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Great Reset: Két nap, félhold és egy csillag

A hidegháború után az USA vezetésével kialakult unilaterális világrend az évtized végére minimum bilaterálissá válik, vagy ahogy Orbán Viktor tusványosi beszédében fogalmazott: “Két nap lesz az égen”. Az USA és fő kihívója, Kína mellett azért ott van még India, Indonézia, Orosz- és Törökország is, hogy csak a középmezőny fajsúlyosabb szereplőit említsük. A szemünk láttára alakul az új világrend.

 A globalista elitek neomarxista Great Reset projektét bemutató sorozatunk korábbi részeiben már szó volt arról, hogy a tulajdon felszámolása ellehetetlenítése után a legfontosabb dolgokat (lakás, autó, digitális eszközök és háztartási nagygépek) bérelni fogjuk, persze csak akkor, ha nem vétünk a rendszer bérbeadó cégek “etikai kódexe” ellen és nem tagadják meg tőlünk a hozzáférést. A mindennapi húsevés is a múlté lesz. Brüsszel új fehérjeforrásként már engedélyezte a lisztkukacot, amit ugyanolyan ízletesen el lehet készíteni, mint a szójatejből készült Café Lattét. Sorozatunk harmadik részében az USA jelenleg vitathatatlan dominanciáját érő fontosabb kihívásokat vesszük sorra.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ezért sem működnek a szankciók

A globalista propaganda szerint a szankciók “működnek” és rendre ugyanazt a 2-3 példát hozzák fel igazuk alátámasztására. A háborúpárti kormányok által uralt országok közvéleményében még csak pro és kontra felállásban merik a szankcióellenes véleményeket tálalni, most mi is egy ilyen cikket szemlézünk.

A szankciók “működnek” – harsogja a globalista propaganda és kórusuk rendre ugyanazokat az érveket hozza fel. A háború kitörésekor még az orosz GDP bezuhanásáról és rekordinflációról írtak. Az orosz gazdaságot vitathatatlanul megviseli a háború, ám az utóbbi időben már keveset hallunk az orosz gazdaság állapotáról – és ez nem véletlen. Az IMF szerint ugyanis 2022-ben 3,4%, míg 2023-ban 2,3% GDP-csökkenés várható és miközben Oroszország most kecmereg ki a gödörből, az EU-ban még csak most barátkoznak az évtizedek óta nem látott mértékű infláció gondolatával és várható következményeivel.

Hogyan alakul a gazdasági aktivitás? 


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

CumEx selyemzsinór a kancellárnak

Miközben a német kancellár nyaralt, a globalista média a CumEx botrány ürügyén már felvetette az utódlás kérdését, már készül az első férfi-női zöldpárti társkancellári duó. A globalisták ugyanis nem bízhatják a véletlenre, hogy ki vezesse az EU legnagyobb országát most, amikor Olaszországban szuverenista fordulat jöhet, és amikor az elszabadult energia- és élelmiszerárak láttán Európában nő a békevágy.

Se nem törvényes, se nem etikus? Olaf Scholz német kancellár magyarázkodásra szorul. Még hamburgi főpolgármester volt, amikor a gyanú szerint közbenjárt az ottani Warburg Bank CumEx adóoptimalizálási ügyeinek elsimításában. Scholz és a bankvezér találkozója után a tartományi adóhivatal 2017-ben hagyott elévülni egy 47 millió eurós adótartozást, majd a bank 2018-ban 45,000 eurót adományozott a helyi SPD-nek. A CumEx egy olyan tranzakció, amelynek során osztalékra jogosító (cum) és osztalék nélküli (ex) értékpapírok úgy cserélnek gazdát, hogy az adókötelezettség megállapításakor azok éppen a “vagyonkezelőnél” legyenek. Ez a szál még fontos lesz.

Az ügy az aktákhoz került volna, ha Scholz nem lenne ma kancellár, pláne, ha nem Németország élén állna. Miért fontos, hogy – legalább – Berlinben egy globalista kormányfő üljön? A szeptember 25-i olasz választáson a hárompárti jobboldali szövetség az esélyes, így Róma az ukrajnai konfliktusnál a héják táborából átigazolhat a galambokhoz. Macron francia elnök sem lelkesedik az USA európai proxy háborújáért, ha Róma fordul, a franciák is visszatérhetnek korábbi óvatos álláspontjukhoz, Macron: „Nem szabad megalázni Oroszországot”. A német szocdemek pedig azért aggódnak, mert az olcsó orosz energia nélkül leállna a német ipar, ami már az ő törzsszavazóinak számító szakmunkásréteget is érzékenyen érintené.

Június közepén, amikor a francia-német-olasz kormányfő már majdnem meggyőzte az ukrán elnököt a béketárgyalásról, Boris Johnson Kijevbe sietett és utána ismét a fegyverek vették át a szót. A fegyverszállítás terén Berlin egyáltalán nem jeleskedik. Az európai NATO legerősebb hadseregét építő lengyelek ki is akadtak azért, hogy a “körcsere” keretében az ukránoknak átadott, 240 felújított T-72 tank helyett ígért új Leopárd 2-esekre 2-3 évet kell várniuk. Az ukránoknak Berlin alig küldött nehézfegyvert, vagy ha küldött is, spórolnak a lőszerrel.

Mesekönyv íróból (társ)kancellár?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Szép új világ, itt és ott

Új sorozatunk a nemzeti konzultáció kérdéseit veszi sorra és arra buzdítja az olvasót, hogy töltse ki a kérdőívet és véleményével alakítsa a járvány utáni Magyarországot! Minden változik, ezért sem mindegy, hogy milyen szép új világ épül!

A járvány alatt alig vártuk, hogy ismét a “régi” életünket élhessük. Magyarország kormánya is ezt akarta, ezért döntött a védőfelszerelések uniós beszerzése körüli káosz után úgy, hogy saját kézbe veszi a védekezést. Azóta már itthon is gyártanak maszkot, fertőtlenítőszert, védőruhát, Favipiravirt és ha minden jól megy, nemsokára már oltóanyagot is. A keleti vakcinák beszerzésével tempósan haladt az oltás, így Magyarország másfél hónappal korábban nyitott, mint a többi tagország.

A magyar kormány ráadásul a járványintézkedéseket és a nyitás lépéseit is széles társadalmi vitára, nemzeti konzultációra bocsátotta, így azokat a társadalom jobban elfogadta. Talán ezért sem voltak nálunk olyan tüntetések, mint Németországban, Ausztriában, Hollandiában, vagy aktuálisan Franciaországban.

A kormány járványkezelése azért is sikeres, mivel a munkaalapú társadalom jegyében a hangsúly a munkahelyek biztosításán maradt. Ezt erősítik az új beruházások, pl. az elektromos autók (alkatrészeinek) gyártásánál, a fegyveriparban, vagy a belföldi turizmusban. Magyarországon tehát minden adott ahhoz, hogy egy 4. hullámot kezelhető szinten tartsunk.

Milyen legyen az új életünk? 

A nyugati világban más a helyzet. Már itt is többször utaltunk arra, hogy a világ fura urai a járványintézkedéseket amolyan “főpróbának” tartják, és azokat — immáron a szigorított klímacélok elérése érdekében — rendszeresen megismételnék. Nyugaton a vírus mint főellenség helyét átveszi a CO2-kibocsátás, így emiatt kéne a külföldre utazásról, rendszeres húsevésről, benzines/dízeles autóról lemondani, vagy az ingázás elkerülésére (ahol lehet) a home office-ra és schooling-ra áttérni.

A nyugati világot uraló 1% képviselői le is írják, hogy a járvány “esély” a társadalmak átépítésére. Klaus Schwab tavaly nyáron megjelent könyvében (Covid-19: The Great Reset) a helyzetleírásnál beismeri, hogy a globalizáció csak a felső 1% vagyonát növelte, míg a munkások és a középosztály helyzete jó esetben is stagnál. Az oktatási rendszer már nem garantálja a társadalmi mobilitást, ráadásul az immáron “ökológiai” átállás árát is a középosztályra és a munkásokra hárítanák. A tőkejövedelmekhez képest a bérek csak mérsékelten emelkedtek, miközben a globalizáció miatt nyugaton nőtt a munkanélküliség, és a munkahely elvesztésétől való félelem.

A Nagy Újraindítás, a Green New Deal és a Nagy Újjáépítés tervezői ebből nem azt a következtetést vonják le, hogy a járvány előtti mintákhoz kéne visszatérni, hanem azt, hogy a nyugati társadalmak a járványkezelés miatt “nyitottabbak” a nagy változásokra, amit a klímavédelem örve alatt kell eladni nekik. Frans Timmermans már meg is üzente az európaiaknak, hogy nem kell olyan sokat fapados járatokkal utazni. Mások a vörös hús helyett a vegyi laboratóriumokban kikísérletezett spórák és rovarok előnyeit ecsetelik.

A kis- és közepes cégeket is visszanyesnék. Schwab könyvében egy szakértő úgy becsüli, hogy Angliában és Franciaországban az éttermek és vendéglátóhelyek akár 75 százaléka is csődbe mehet a járványintézkedések és a társadalmi távolságtartás szabályai következményeként. A tulajdonosokból alkalmazottak lesznek. Maradnak a multicégek, spekulánsok és nagybankok, amelyek átveszik a járvány és az ökológiai átállás miatt csődbement cégek piacát.

Magyarország más úton jár. Sokadszor mutat olyan példát, ami nyugaton is vonzó lenne, ezért támadják ilyen elkeseredetten. A patrióta magyar gazdaságpolitika a hazai cégek és a középosztály megerősítését szolgálja, ám ennek folytatásához nemcsak finomhangolásra van szükség, hanem arra is, hogy ezek a tények a magyar társadalomban tudatosuljanak és kellő támogatást kapjanak. Ezt a célt szolgálja a nemzeti konzultáció, ezért bíztatok mindenkit arra, hogy éljen a lehetőséggel és mondja el véleményét!

(Kép forrása: MTVA/Nagy Zoltán)