Galló Béla
Galló Béla politológus

Kissinger tudja, Soros nem

Az aluszékony Joe Biden nemrég éber üzletemberek előtt kikottyantotta a lényeget.

„Olyan lehetőség előtt áll most az USA, amely száz, százhúsz évente egyszer adódik egy ország életében. Új világrend alakul, amit nekünk kell vezetni, és egyesítenünk kell a szabad világot ennek érdekében!”

S ezután ahogyan szokta, megint lekezelt a semmivel, de szavainak élét most ez sem tompította.

Hiszen a világ újrafelosztása végül is – ha a mai Fehér Házból nézzük – tényleg aktuális.

Amikor a birodalmi méretű országok egy része gyengül, egy másik részük pedig erősödik, a geopolitika rögtön hangsúlyossá válik. Ilyenkor félelmek és ambíciók aktivizálódnak, nyers, birodalmi érdekeik lólábát persze mindig a magasztos értékek celofánjába csomagolva.

Amerika gyengül.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

A baloldal veszélyes a pénztárcánkra!

Amit a baloldali listavezető reggel mond, este már cáfolná. Mostanra már azt is tagadják, hogy fegyvereket és katonákat küldenének Ukrajnába, ám a valóság rendre utoléri őket. Naponta akad ugyanis egy újabb baloldali politikus, aki fegyvert, lőszert, vagy katonát küldene a háborúba, vagy a rezsicsökkentés eltörlésével, esetleg szigorú energetikai szankciókkal tényleg világpiaci energiaárakat, és ezzel energia- és élelmiszerhiányt, no meg csillagászati árakat zúdítana a nyakunkba.

A baloldal választási programját és ígéreteit elemző sorozatunk előző részében azt mutattuk be, hogy miért veszélyes mindannyiunk életére a fegyverek és katonák Ukrajnába küldése, ami háborúba sodorná hazánkat. A mostani írás azt mutatja be, hogy Márki-Zay Péter (MZP) és baloldali politikustársai orosz gáz- és olajcsapok elzárására irányuló követelései miként veszélyeztetik a magyarok pénztárcáját.

A nyilatkozatok egy irányba mutatnak és sokadszorra a globalista alapállásból indulnak ki: ha mindenki úgy élne, mint mi, európaiak, akkor évente “két Földre” lenne szükség. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tehát azt szeretnék, ha a multicégek laboratóriumában előállított mesterséges élelmiszereket kevesebb vörös húst, tejet és tojást ennénk, kevesebbet autóznánk és repülnénk, és egyáltalán, fogyasztói magatartásunkat alapjában átgondolnánk. A koronavírus-járvány után azonban pont azt láttuk világszerte, hogy a leállásból felszabaduló emberek lehetőségük szerint újra habzsolták az életet és “bepótolták” mindazt, amiről a leállás alatt le kellett mondaniuk.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Birodalmi észjárások

Ez a háború fekete-fehér: aki támad, az a fekete, aki védekezik, az a fehér – ilyen egyszerű.

Hiába összetettebbek ennél a háború okai, ez most mellékes. Ilyenkor mindig a gyengébb a szimpatikusabb. Véletlen volna, hogy Putyin rigorózusan kerüli a „háború” kifejezést? Ellenkezőleg, roppant racionális. Hiszen érvei nem látszanak már a lőporfüsttől, miközben állítólag éppen most érvényesíti őket.

Talleyrand annak idején hiába mondta, hogy a szuronyok hegyén nem lehet ülni, Napóleon megpróbálta. Sokan ma is azt hiszik, hogy lehet. Putyin, aki katonailag nyilván megnyeri a testvérháborút, szintén ezt hiszi. „Különleges katonai műveletének” torkolattüzei eközben éles fénycsóvát vetnek a mai birodalmak észjárására – de nemcsak az oroszokéra, az amerikaira is.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Segítünk a háborús menekülteken

Aki az életéért fut és egy határt lép át, vannak dokumentumai és együttműködik a hatóságokkal, az háborús menekült és megérdemli a segítséget. Az 1990-es évek délszláv háborúiban is tíz- és százezrek menekültek a háború elől, Magyarország és Európa akkor is segített. A mostani helyzet azonban nem jelentheti azt, hogy a jobb életet kereső migránsokat is be kell engedni.

Sokan csodálkoznak nyugaton, hogy a nagyszámú idegen népesség kötelező szétosztását és betelepítését következetesen elítélő visegrádi országok most milyen gyorsan és barátian segítenek az ukrán háborús menekülteken. Azért nem értik, mert Nyugat-Európában nem folytatták le azt az őszinte vitát, amit például mi, magyarok egy nemzeti konzultáció (2015) és egy népszavazás (2016) kapcsán, illetve a 2018-as országgyűlési választás előtt már megtettünk.

Baráti helyre érkeznek.

Nekünk, magyaroknak ugyanis egyértelmű, hogy aki az életéért fut és egy határt lép át, valamint együttműködik a hatóságokkal és rendelkezik dokumentumokkal, az valódi háborús menekült. Ilyenek voltak az 1956-os magyarok is, akik egy határt átlépve Ausztriába mentek. Akkor számos ország döntött úgy, hogy befogad magyar menekülteket, ám ezt a döntést önkéntes alapon hozták meg.