Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

A nemzeti érdek reneszánsza Európában

A politika feltámadása, melyet az elmúlt hónapokban sokan sokféleképpen tárgyaltunk, nem korlátozódik a nemzeti agendákra.

Szakértelemfetisiszta politikusok és szakértők-újságírók, valamint büszke eurokraták tömegei szemlélik egyre fehérebb arccal, hogy az európai belpolitikában újfent utat törtek maguknak a versengő gondolatok és még inkább a választóikra tekintő, versengő politikusok. Mindeközben az európai országok nemzetközi viszonyrendszereiben is határozottan feslik fel a hosszú ideje mindent betakaró semleges-technikai narratíva vékony szövete. Végső soron ugyanis, ha tetszik, ha nem, az Európai Unió szuverén államok önkéntes közössége. Szuverén államokban pedig már csak úgy szokás, hogy a külpolitikában a vélt nemzeti érdek követése mindenek felett áll.

Nézzünk egy releváns példát!


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Gázos mesterterv

Zajlik a világ energiapiacának újraosztásáért vívott küzdelem. Részletek alább.

Szerzőtársam szerint nincsenek összeesküvés-elméletek, csak összeesküvések. Tanult kollégám blogján a minap olvashattunk is egy okfejtést, amely szerint a Magyarország elleni nyílt amerikai nyomásgyakorlás mögött az a szándék állhat, hogy a Déli Áramlat ellehetetlenítése után majd Horvátországon keresztül, az Adria LNG projekt keretében adnának el cseppfolyósított amerikai palagázt nekünk.


Miért csökken az olajár?

Az olaj világpiaci árának alakulását nem csak a kereslet és kínálat törvénye határozza meg. Az árképzésbe néha a politika is beleszól, és nem mindig a környezetvédelem javára.

A 80-as években a Szovjetunió kivéreztetésére az USA Szaúd-Arábiával szövetkezve felpörgette az olaj kitermelését 1985-ben, aminek következtében az olaj világpiaci ára közel felére esett pár hónap leforgása alatt, és azon a szinten is ragadt néhány kilengéstől eltekintve egészen a 2000-es évek elejéig. Ezzel párhuzamosan a gazdasági-hadviselés keretében Európa 30%-kal csökkentette szovjet gázimportját.