Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mire jó az Energiaunió?

Közös lónak túrós a háta, avagy miért javasol Brüsszel olyat, amiről tudják, hogy úgyis elvetik?

Az Európai Bizottság sziporkázik: Uniós szintű közös hadsereget és energiauniót szorgalmaznak. Brüsszelben tudják, hogy ezeket a javaslatokat biztosan megtorpedózza valamelyik tagország, így vajmi csekély az esély ezek belátható időn belüli megvalósulására. Mi lehet a háttérben?



Megyery Gerda
Megyery Gerda politológus

Európa 2020 – félidőben

Hogyan teljesít az EU a 2020-as stratégiai célok tekintetében?

Felemásan. Az Európai Bizottság félidős elemzéséből kiderül, hogy az Unió az emberek mindennapjait meghatározó problémák tekintetében – munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata – kifejezetten rosszul teljesített az elmúlt 5 évben. Eredményeket elsősorban olyan ügyekben (üvegházhatású gázkibocsátás, megújuló energiaforrások) tudott felmutatni az EU, amelyek hosszú távon ugyan fontosak, de a gazdasági válság által sújtott európai polgárok számára ma nem életbevágóak.


A keleti nyitás szükségszerűség

Tények és tévhitek a keleti nyitásról.

1. A keleti nyitás gazdasági szükségszerűség. Napjainkban a 7 legnagyobb keleti gazdaság (az E7-ek, azaz East7), vagyis Kína, Brazília, India, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország 21 ezer milliárd dolláros éves GDP-je már majdnem akkora, mint a 29 ezer milliárdos G7-ek – USA, Kanada, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán – bruttó gazdasági termelése. A keleti régió összevont GDP-je  a PwC tanácsadó cég előrejelzése szerint 2050-re 140 ezer milliárdra nő, a G7-eké viszont csak 70 ezer milliárdra bővül. (Érzékeltetésképpen az éves magyar termelés 140 milliárd dollár.)