Szabó Dávid
Szabó Dávid külpolitikai szakértő

Változó szelek

A változó világpolitikai széljárás miatt nagy a különbség az orosz elnök 2015-ös és tegnapi budapesti látogatása között. Bár mindkét alkalommal Magyarország számára előnyös megállapodások születtek, 2015-ben Orbán Viktornak sokkal nagyobb nyugati nyomással kellett megküzdenie. Mindegy, hogy a migráció, a választói hangulat vagy az orosz-EU kapcsolatok a téma: bátorság szüli az irányadót.

(Kép forrása: Orbán Viktor / Facebook)


Hogyan hangolható össze a munkaerőhiány és munkaerő-felesleg? I.

A köznevelés és szakképzés átalakítása a munkaerőhiány felszámolását szolgálja, de bőven akad még tennivaló.

Magyarországon napjainkban egyszerre figyelhető meg munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. Orbán Viktor miniszterelnök 2016. 10. 16-án úgy nyilatkozott, „elfogyott a munkaerő Magyarországon”, miközben továbbra is 227 ezer munkanélküli volt nyilvántartva hazánkban (KSH, 2016. 09.), továbbá foglalkoztatási rátánk 4 százalékponttal elmarad a visegrádi országokétól és 8 százalékponttal a német foglalkoztatási rátától. Hozzá kell tennünk, hogy foglalkoztatási rátánk még így is 25 éves csúcsán van. 1991 óta soha nem dolgoztak ennyien az elsődleges munkaerőpiacon Magyarországon mint most.


A számok beszélnek

Néhány szóban a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika eredményeiről.

Míg öt éve tömegével jelentek meg szakértői értékelések a nemzetközi sajtóban arról, hogy az Orbán kormány gazdaságpolitikája csődbe viszi az országot, ma már egyre ritkábban születik a 2010 utáni gazdaságpolitika eredményeit értetlenkedve megítélő írás. A legfrissebb kritika a Politico hasábjain látott napvilágot, amely a csillogó arculat mögötti „üres gazdaságra” hívja fel az olvasói figyelmét.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

2017: Derült égből TTIP?

Obama elnök minapi németországi látogatásán arról beszélt, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásnak (TTIP) még az idén hatályba kellene lépnie. Az eddig zárt ajtók mögött zajló tárgyalások legvitatottabb pontjairól “meglepő módon” alig egy hét múlva ki is szivárgott 1200 oldalnyi anyag, ami nemcsak új lendületet adott a megrekedt tárgyalásoknak, hanem egyben arra is alkalmas, hogy kipuhatolják az európaiak véleményét és “vörös vonalait”.

(A Greenpeace alkalmi mobil olvasóterembe Berlinben, ahol Greenpeace német alszervezete által frissen kiszivárogtatott dokumentumok olvashatók.)

A globalizáció jelenlegi szakaszában a gyarmatok piacok újrafelosztása zajlik. Az amerikai és nyugat-európai transznacionális vállalatok feltörekvő riválisaikkal szemben meg akarják őrizni piacvezető pozíciójukat. A tágabb értelemben vett nyugat, amelynek Magyarország is a része, pedig a világgazdaságban elfoglalt helyét szeretné megőrizni. Ennek érdekében kéne összenyitni a 330 milliós USA-t az 500 milliós EU-val, hogy Kanadával, Mexikóval és néhány további ipari országgal közösen egymilliárdos egységes piacot alkossunk. Ez már elég gazdaságos üzemméret lenne ahhoz, hogy a szintén egy-egy milliárdnyi fogyasztót integráló Kínával és Indiával, illetve az ezeknél kisebb gazdasági integrációkkal (mint pl. a 170 milliós orosz Eurázsiai Gazdasági Unióval) a nyugat versenyképes maradjon.