Galló Béla
Galló Béla politológus

Egyelőre

Mélenchon pártjának, az Engedetlen Franciaországnak „szélsőbalos” engedetlenjei engedelmeskedtek a globalista multiknak, amikor az elnökválasztás második fordulójában jelentős (42 százaléknyi) mértékben átszavaztak Macronra.

Úgymond azért, hogy a „köztársasági egységfront” szellemében  megakadályozzák a „szélsőjobbos” Marine Le Pen hatalomra kerülését. Csupán 17 százalékuk voksolt Le Penre, 41 százalék pedig se ide, se oda nem szavazott, egyszerűen kiszállt a választási buliból.

„Köztársasági egységfront”? „Szélsőbal”? „Szélsőjobb”?

Ezek a 20. századi politikai kategóriák csak arra hivatottak, hogy a globalista fősodor a pontatlanság homályába burkolja velük a 21. század lényegbevágó problémáját, a globalisták kontra szuverenisták konfliktusmezőt. A magukat immár progresszívnek minősítő globalisták nyelvpolitikájának éppen az a célja, hogy az ilyen érzelemdús jelzős szerkezetekkel megossza a szembenállók, azaz a szuverenista populisták táborát, s ezzel lehetőleg a multik zászlaja alá sorakoztassa azt a baloldalt, amely saját önképe szerint egykor amúgy is a progresszivitás jegyében fogant. A balos populista még mindig kevésbé ráz, mint a jobbos, sőt a proletár internacionalizmus és a multik globalizmusa ma már szinte kétpetéjű ikrek, ha előbbit vészesen legyengítették is múlt századi gyermekbetegségei. A „szélsőjobb” viszont egyre virulensebb, tehát veszélyesebb: ő az, aki ellen a multiknak mindenáron, akár a veres ördöggel is össze kell fogniuk.


Lánczi Tamás
Lánczi Tamás politológus

Fizetett tüntetők

Donald Trump elnökké választása óta az Egyesült Államokban rendszeresek a Trump-adminisztráció ellenes kisebb-nagyobb demonstrációk. A sok esetben erőszakba torkolló tüntetések több szempontból is kérdéseket vetnek fel.

Sokak szemében már az is visszatetsző volt, hogy Trump győzelmét követően számos amerikai egyetemen és főiskolán szüneteltették az oktatást és halasztottak el vizsgákat, a tanárok és diákok „sokkos állapotára” hivatkozva. Így az érintett intézmények dolgozói és tanulói gond nélkül vehettek részt a Trump-ellenes tiltakozásokon.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Macron vagy Schulz

Macron minapi győzelme vajon nem csábíthatja-e arra Botka Lászlót, hogy bár május végén úgy tűnik, az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként vág neki majd a 2018-as választásoknak, ám a voksolásig hátralévő időben ennek ellenére mégis minél inkább el kellene határolódnia a szocialistáktól?

Korántsem légből kapott a kérdés, még kevésbé akadémikus. Európai, sőt az egész nyugati világban trendi, hogy a hagyományos bal-jobb törésvonalakon úgymond túllépett már az idő, ma sokkal inkább a globalizmus versus nemzetközpontú felfogások küzdelme zajlik, bármit jelentsen is ez konkrétan az egyes országokban.


Galló Béla
Galló Béla politológus

A francia Bajnai

Legalább a közvélemény-kutatók megnyugodhatnak: ezúttal nem lőttek mellé. Kicsit ugyan túlbiztosították a dolgot, hiszen az utolsó két hétben Francois Fillont és Jean-Luc Mélenchont is az esélyesek közé sorolták, gondolván, ha váratlanul netán mégis ők futnak be, avagy kettejük közül valamelyikük, lám ők még ezt is előre megmondták.

De nem. Bejött a papírforma.

Emmanuel Macron kb. két százalékot vert rá Marine Le Penre, ők küzdenek meg egymással az elnöki pozícióért a május 7-ei második fordulóban. S persze nem kell hozzá merészség, hogy az előrejelzők ezúttal még magabiztosabban jelentsék ki a tutit: Macron minden Nemzeti Fronton kívüli erőt mozgósítva, szinte „össznépi” összefogással elnyeri majd a köztársasági elnöki címet. Még nem is érvényesítették az első forduló eredményét, de Macron mögé a nemzeti radikalizmustól ódzkodó bal- és jobboldali pártok máris felsorakoztak.