(Kép forrása: itt.)

(Kép forrása: itt.)

Az elmúlt hetekben két botrány is napvilágot látott a Yahoo internetes multióriással kapcsolatban. Szeptember végén az amerikai email-szolgáltató hivatalosan is bejelentette, hogy 2014-ben közel félmilliárd Yahoo-felhasználó adatait lopták el. A hackerek olyan személyes információkhoz is hozzájutottak, mint a születési dátum, a különböző jelszavak és telefonszámok. Közleményében a cég arra kérte felhasználóit, hogy változtassák meg jelszavukat – ami, két évvel az adatok kiszivárgása után annyit ér, mint halottnak a csók.

Legutóbb a magyar miniszterelnök az előbb körülírt erőt egyenesen „háttérhatalomként” aposztrofálta, amire az hazai sajtó balliberális ága egyből rá is kattant, hiszen a szó hallatán az átlagembernek általában a világot irányító zsidó (máskor meg gyíkember) összeesküvésről szóló borgőzös konteók jutnak eszébe. Holott – így a ballib sajtó – Soros György az egész világon olyan nemes eszmék gyakorlati megvalósításán dolgozik, mint a jogállamiság, a tolerancia, a kisebbségek integrációja – és a többi. Persze érezzük, hogy ennél azért jóval többről van szó.

(Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és tulajdonosa.)

Elsőként azt kell belátni, hogy a „civilizált” világban klasszikus értelemben vett háborúk a második világháború óta nincsenek. Persze „fejlett országok” is vívnak háborúkat, de nem egymás ellen, hanem a világ valamelyik távoli pontján, a „demokrácia védelmében” avatkoznak be a számukra szimpatikus és jövedelmező rezsimek hatalomra segítése vagy hatalmon tartása érdekében. Gyakran azonban a „civilizált országok” nem a saját katonáikat küldik harcba, hanem az érdekeiknek megfelelő csoportot segítik pénzzel, fegyverrel, kiképzőkkel. Még Oroszország sem mert nyílt konfliktust kezdeményezni Ukrajnában, hanem helyette éppen a fenti módszerekkel annektálta az ország területének egy jelentős részét.

Néhány napja a Gizmodo nevű tech-blogon volt-Facebook dolgozók számoltak be arról, hogy a közösségi oldal rendszerszerűen szorítja háttérbe a jobboldali-konzervatív témákat. A vádakat a Facebook természetesen tagadja, ám cáfolatukat némileg gyengíti, hogy a vállalat nem először kerül manipulációs botrányba. 2014-ben került nyilvánosságra a vállalatóriás súlyos morális dilemmákat felvető, titkos pszichológiai kísérlete, amely során közel 700 000 felhasználó hírfolyamát manipulálták a negatív és pozitív szavakat tartalmazó bejegyzések arányának szabályozásával.

A cseppet sem veszélytelen kísérlet akkor is a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül folyt. A Facebook állítólagos célja az volt, hogy kiderítse, lehetséges-e „érzelmi fertőzést” okozni a felhasználóknak a különböző érzelmi töltetű tartalmak, bejegyzések szelektálásával. Arra voltak tehát kíváncsiak, hogy tudják-e befolyásolni a felhasználók érzelmi, pszichológiai állapotát a közösségi oldalon megjelent bejegyzések, hírek segítségével. Másként mondva: bele tudnak-e mászni a felhasználók fejébe.

(Kép forrás: itt.)