Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Amikor a diplomás kommunisták fasisztáznak

Touché! A “liberálisok valójában diplomás kommunisták” fordulat találóan írja le a helyzetet. A magukat liberálisnak mondó világmegváltók valójában ugyanarra a rugóra járnak, mint sarlós-kalapácsos elődeik.

A szavak újak, a tartalom a régi. Amazok internacionalisták voltak, emezek már “globalisták”. Egy dolog azonban nem változott: ellenségeiket Amerikától Németországon át Budapestig ismét “fasisztának” bélyegzik.

Az uralkodó nyugati társadalommodell elérte teljesítőképessége határát, és elitje még mindig keresi Dani Rodrik globális trilemmájára a választ. A képlet arról szól, hogy három kívánatos célból egyszerre csak kettő érvényesülhet, és melyik legyen az, amelyet hátra sorolnak?

E három kívánatos cél a globalizáció, a demokrácia és a nemzetállami keret, vagy más olvasatban széles társadalmi rétegek jóléte. A küldetéstudattól fűtött, magukat hol “progresszívnek”, hol “haladónak” mondó mozgalmárok társadalmunkat átalakító programon dolgoznak. Ők a globalizációt, a nemzetek feletti nyílt társadalmat propagálják, ám ezzel az a fő probléma, hogy a globalizációnak egyre kevesebb nyertese van.

Valamit eltoltak.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Évértékelők ideje

Az évértékelő beszédekkel hivatalosan is elindult a tavaszi politikai szezon. A Jobbik és a DK elnökének mondandója a nagypolitikai radar alatt maradt, az LMP-s helyzetértékelés hírét Botka László közeledése semlegesítette. Miközben a média még mindig Orbán Viktor évértékelőjétől hangos, addig a szocialisták miniszterelnök-jelöltje messze a mezőny után kullogva, még csak most írja programadó beszédét.

(Orbán Viktor évértékelője)

Orbán Viktor 19., Gyurcsány Ferenc 13. és Vona Gábor 7. évértékelő beszéde azt mutatja, hogy ez a műfaj szervesen beépült a magyar politikai életbe. A releváns pártok elnökei a tavaszi parlamenti szezon nyitásaként programadó beszédet mondanak, amiben értékelik az előző évet, és kitűzik az új esztendő feladatait.


Galló Béla
Galló Béla politológus

Vona, betárazva?

A politika egyik aranyszabálya, hogy a világot barátra és ellenségre osztja, de úgy ám, hogy a barátot sem feltétlenül az érték-szimpátia, hanem az érdek hozza létre, példának okáért az ellenségem ellensége egyben nagy valószínűséggel a barátom is.

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)


Galló Béla
Galló Béla politológus

Keményen dolgozók

Ha valaki akárcsak részleges önkritikát, pláne mea culpát várt Orbán Viktor idei évértékelő beszédétől, nyugodtan visszaadhatja a diplomáját, ha ugyan van neki.

Borítékolni lehetett, hogy a miniszterelnök, ki egyébként sem kifejezetten önmarcangoló alkat, most is pontosan érzi, politikai habitusából fakadóan mi a teendője: támadni, támadni, támadni, nehogy a saját tábor bármi komolyabb ütésnyomot véljen fölfedezni rajta, netán lássa megroggyanni.

Bár Veszprémben oda lett a kétharmados parlamenti többség (de csak az), Orbán azt üzente sajátjainak, ennek ellenére jó úton jár, s bizonyítékként hosszú eredménylistát is közre adott, hogy akit esetleg megkísértett a kétely, tetszés szerint válogathasson belőle. A hiba nem a kormány készülékében, hanem a kétharmadok hatására kissé elkényelmesedett hívekben van, üzente. Jó reggelt Magyarország, jó reggelt magyarok, ami dekódolva azt jelenti, ébresztő Fidesz, ki a karosszékből, a politikában soha sincs pihenő, tessék keményen dolgozni!