Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Húsz éves az euró

Az általunk ismert euró és Európai Unió addig marad fenn, amíg azt a német adófizetők hajlandóak és képesek finanszírozni. Mivel nem kérdezik meg őket erről, a hajlandóság nem is annyira kérdéses, a hangsúly egyre inkább a teherbíró képességre helyeződik. Addig jó nekünk, magyaroknak, amíg forinttal fizethetünk!

Januárban húsz éves az euró. A közös valuta persze régebbi, ECU (European Currency Unit) néven 1979 és 1999 között elszámolási pénzként kezdte karrierjét, majd nevét a millennium előtt euróra változtatták. A számlapénz után kereken húsz éve jelentek meg az első bankjegyek és érmék.

A történelem iránt érdeklődők tudják, hogy Európában volt már hasonló valutarendszer, Latin Monetáris Uniónak hívták, és 1865 és 1927 között működött. Az aranyfedezetű valutarendszer alapja a francia 20 frankos érme volt, amely 6,452 gramm tömegű, 900/1000 finomságú aranyból készült. A résztvevő és csatlakozó országok ehhez igazították saját valutájukat, így az osztrák-magyar 8 forintos is ilyen paraméterrel készült, az érmék kontinens szerte keveredtek. Érdekesség, hogy Görög- és Olaszország már akkor is “trükközött”, több aranyra szóló papírpénzt nyomtattak, mint amennyi aranyérméjük volt, így a görög és olasz papírpénz elfogadását egy időre fel is függesztették.

Megkopott a fénye.


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Merre tovább, euró?

Az euró előnyei (pl. az alacsony kamat) már elmúltak, míg hátrányai (a déli országok egyre drágább finanszírozása az északiak által) halmozottan jelentkeznek. Matolcsy György minapi írásában az északi és déli euró bevezetését javasolta, ami a közös valuta előtt álló öt opció egyike. Nézzük meg azért a többit is!

Az MNB elnöke cikkében vázolta az euró létrejöttének világgazdasági és geopolitikai okait.   Az eurónak van azonban egy belső dimenziója is, az ugyanis az “ever closer union”, a lopakodó birodalomépítés eszköze is egyben, amely valóban az északi országoknak kedvez. Az euró jövőjét innen érdemes vizsgálni, a politikai realitások— sajnos — felülírják a gazdasági logikát, vagy ahogy németül mondják: “Nicht sein kann, was nicht sein darf!” (Aminek nem szabad megtörténnie, az nem történhet meg!). Az eurónak tehát egyben kell maradnia, sőt újabb tagországokat léptetnének be.

A jelenlegi felállásban az adósságban úszó déli országok — a nekik nyújtott EKB és más hitelek “to big to fail” elve által — túszul ejtették az északi országokat, ráadásul a Eurogroup-ban többségük is van, így le tudják szavazni a “fukar” északiakat. A Brexit-népszavazás után Jean-Claude Juncker akkori bizottsági elnök a még nemzeti valutát használó tagországokat is beléptette volna az eurózónába, a “határeset, elfogadom” elv alapján. A dánok, svédek, csehek, lengyelek és magyarok azonban nem tolongtak. A szeptemberi cseh választásokon, illetve jövő áprilisban, az országgyűlési választáson lesz az euró bevezetése indirekt a szavazócédulán. Az északiaknak jól jönne ez a két velük szavazó ország.

The best of two worlds


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Ezért éli túl a forint az eurót

A minap 74 éves forint túlélte a csehszlovák koronát, a jugoszláv dinárt, a szovjet rubelt és az osztrák schillinget is. Szerintem túl fogja élni az eurót is. A forint mára a gazdasági és politikai szabadságunk zálogává vált. Az euróhoz ugyanis már csak a szegény országok csatlakoznak, a gazdag vagy prosperáló országok jól érzik magukat az euró előszobájában is.

A forint nehéz születése előrevetíti az euró sorsának beteljesülését, a fedezet nélküli pénznyomtatást. A nyugat-európai magazinok és könyvesboltok tele vannak az euró összeomlásáról és az azt követő — például aranyalapú — pénzügyi rendszer lehetséges módjairól szóló írásokkal.

Abban minden szerző egyetért, hogy a fiat-pénzrendszer elérte teljesítőképessége határát. Ebben a pénzt papírra nyomtatják és annak az aranyérmével — vagy válság idején a kockacukorral, cigarettával vagy nejlon-harisnyával — ellentétben semmilyen saját értéke nincsen. A papírpénz fedezete az a hit, hogy a mögötte álló nemzetgazdaság annyi árut és szolgáltatást ad érte, amennyit a piac reálisnak tart. Eddig a történelem minden fiat-pénzrendszere összeomlott. A kérdés csupán az, hogy mikor?


Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus

Mag-Európa helyett jön a brüsszeli Szovjetunió?

Juncker bizottsági elnök után az Európai Parlament jobboldali elnöke, Antonio Tajani is kukába dobta Emmanuel Macron mag-Európára vonatkozó terveit. A franciák által vezetett, adósságban úszó déliek nem ilyen lovat akarnak, már megint a brüsszeli bürokraták és a németek által vezetett északi országok járnának jól.

Mint előtte számos nagy terv, Macron francia elnök terve is jól mutatott a papíron. A szeptemberi német választásig kellett volna Európa-szerte vitázni az eurózóna új parlamentjéről, pénzügyminiszteréről és ezekhez kapcsolódóan a közös költségvetésről. A német választás után felálló régi-új berlini kormány Párizzsal véglegesítette volna a terveket, majd az Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulóján, 2018. január 22-én kellett volna a reformot elindítani.

Az időterv azért is fontos, mert jövő tavasszal választ Olaszország új parlamentet, és a három legnépszerűbb olasz párt mindegyike ki akar lépni az eurózónából, vagy legalább kacérkodik egy, az euróhoz képest párhuzamos belső valuta bevezetésének ötletével.

Macron és Juncker. Két malomban őrölnek.